24. Rész - Again!

Sziasztok! 

Meghoztuk a részt! 

Remélem tetszeni fog és próbáltuk izgalmasra, nem tudom, hogy sikerült. 

Nincs komi határ, de örülnénk nekik! 

Puszy: 

                   Ella & Sky...

~Skyler~

Éppen a táncpróbámnak lett vége és már sétáltam ki Tomyval, az új táncpartneremmel az utcán, mikor megszólalt a telefonom. Megnéztem, hogy ki keres és "Luke".
- Szia, Luke! - vettem fel.
- Szia, ráérsz?
- Igen, most lett vége a próbámnak.
- Akkor gyere el hozzánk, Ellát valaki megtámadta, és majdnem meghalt.
- Ugye már jól van? - kérdeztem aggódva.
- Igen, de gyere. - és letette.
Tomy felajánlotta, hogy elvisz, amit el is fogadtam. Beültünk a kocsijába és mentünk. Ma próbán kiderült, hogy az egész tánccsoport költözik Londonba. Remek! Mikor odaértünk, elköszöntünk és viszont majd beestem az ajtón.
- Fent van! - mutatott az emelet felé.
- Kösz. - és már rohantam is. Tudom az utat hisz tegnap itt voltam és körbe vezettek. Ahogy beléptem az ajtón nagyon meglepődtem. Louis és Harry is ott voltak.
- Sziasztok! - köszöntem.
- Szia. - ölelt meg Louis, majd Harry is, de nem igazán baráti ölelés volt. Nem csak a barátja szeretnék lenni, de félek csalódni! Már csalódtam, mikor Taylorral csalt meg az is nagyon fájt, de végül kiderült, hogy a drog miatt volt, de akkor is megcsalt!
- Skyler. - mosolygott rám Ella.
- Szia. - ültem fel mellé az ágyra.
- Ugye itt maradsz velem. A fiúk semmit nem engednek! - nézett a fiúkra sértődötten.
- Itt maradok. - mosolyogtam rá.
- Mi volt a próbán? Jó volt Tomyval?
- Semmi nem volt, vissza kell mennem Londonba. Tomy viszont nagyon aranyos srác. Elhozott ide is. - meséltem.
- És helyes? - húzogatta a szemöldökét.
- Nem csúnya, de nem az esetem. - ráztam a fejem.
Itt hallottam egy megkönnyebbült sóhajt, Harry.
- És van róla éped? - kérdezte kíváncsian.
- Van.
- Mutasd! - kért.
Elővettem a telefonomat, és kerestem Tomyról képet, amit meg is mutattam.

- Tényleg helyes! - bólintott.
- Mi a helyzet? - jött be Luke.
- Kibeszélik, hogy helyes-e az a Tomy gyerek.
- Lányok! - legyintett.
- Hééé! - horkantunk fel egyszerre.
- Tényleg milyen volt a próba? - Luke.
- Semmi lényeges nem volt, táncoltunk. - rántottam vállat.
Megszólalt a csengő és Luke ment ajtót nyitni, majd a banda többi tagja lépett be az ajtón. Először, mindenki érdeklődött, hogy Ella, hogy van és, hogy mi a helyzet majd jöttem én. Jól megölelgettek és leszidtak, hogy miért nem hívtam vissza őket. Bocsi!
- Harry, hogy, hogy nem Skyler mellett ülsz? - kérdezte Zayn.
- Mert nem! - vágta rá.
- De nem kibékültetek? - Liam.
- Csak barátok vagyunk! - sóhajtott.
- De hisz Sky ,szereted Harryt! Akkor? -faggatott Niall
-Ez bonyolult és tudtommal, nincs túl sok közöd hozzá!-szóltam rá, majd idegesen elhagytam a szobát
Az udvart találtam megfelelő helynek, hogy lehiggadjak. Kellemesen hűvös volt és már sötét is. Imádom az ilyen időt.Talán túl kemény voltam Niallel, de ideges lettem. Mert igaza van. Tényleg szeretem Harryt, de én már ezt így nem tudom folytatni. Nem bízik bennem és folyton csak vitatkozunk. Semmi értelme nem volt így a kapcsolatunknak, hisz csak szenvedtünk.Nem mondom, hogy most nem szenvedek nélküle, de lassan kezdem megszokni a fájdalmakat. Nem tudom meddig lehettem ide kint , de már jó ideje , mert elkezdtem fázni. Elméláztam a kapcsolatunkon a csillagos eget bámulva. Hirtelen egy meleg pléd kerül vállaimra. Ijedten fordultam hátra. Harryt találtam ijesztően közel magamhoz.
-Meg fogsz betegedni.-mondta halkan
-Nem számít.-hajtottam le fejem
-Nekem számít.-emelte fel államat kényszerítve , hogy szemébe nézzek.-Skyler, én ezt nem bírom.-támasztotta homlokát az enyémnek.-Nem bírom nélküled. Te vagy a mindenem. Ha te nem vagy mellettem nincs értelme az  életemnek.-mondta remegő hangon.
- De nem bíztál bennem! - fordítottam el fejem.
- Mert félelmetesen imádlak! Beőrülök, ha nem vagy velem, ha más csak rád is néz, féltékeny vagyok! Mert SZERETLEK! - nézett mélyen barna szemeimbe.
- Én is szeretlek! - hunytam le a szemem.
- Akkor megint együtt? - mosolygott.
- Igen! - bólintottam.
- Ugye tudod, hogy most nem szabadulsz meg tőlem? - fogta meg a kezem és felsegített.
- Most már igen. - öleltem meg. Jó volt ölelni, érezni meleg leheletét vállamon, kezét derekamon, és egész testét. Eltávolodott tőlem és megcsókolt, úgy csókolt, mintha bármelyik percben összetörhetnék. Miután levegőhiány miatt elváltunk bementünk. Vissza mentünk a szobába. Elnézést kértem Nialltöl, amiért gorombán szóltam hozzá. Ella kérdezgetett a táncról, persze minden kérdésére válaszoltam, és most Harry ölébe ültem.
- De Tomy jó fej? Ugye nem fog bántani. - kérdezte Harry.
- Bemutatlak, majd neki. - adtam egy puszit a szájára.
- Rendben!
- Sky, Harry újra együtt vagytok? - kérdezte Liam.
- Igen! - vágtuk rá egyszerre.
- De remélem nem tervezitek a szakítást! - Ella.
- Nem.
Megszólalt a telefonom, megnéztem, hogy ki keres és meglepetésemre Tomy. Elhúztam a zöld csíkot és felvettem.
- Szia. - szóltam bele.
- Szia, bocs, hogy későn zavarlak, holnap fel kell lépnünk egy bandának a koncertjén, mint háttértáncos. Pontosan, egy srác énekel mi meg táncolunk. De valami bandának lesz a koncertje, csak a srác valami meglepetést tervez a barátnőjének. - magyarázta.
- Mikor?
- Este 8-kor kezdődik a koncert és mi fél kilenckor lépünk fel, vagyis eddig úgy van.

~Másnap~ ~Koncerten~

Még mindig nem tudom, hogy kinek a koncertje, de a srácoknak is ma van, csak másik helyszínnel. Úgyhogy nem tudtam elmenni a koncertjükre és ők sincsenek itt, de Ella elkísért. Szerintem titkolnak valamit, bárcsak tudnám, hogy mit! Az öltözőbe gyorsan átöltöztem és felvettem a táncruhámat. Nem is annyira táncruha.
<-------
Tomy jött be az öltözőbe és közölte, hogy nem úgy lesz ahogy Én tegnap arról értesültem. Úgy fogunk táncolni, hogy az egész banda fent lesz és már az első számnál mi is fent leszünk. Nagyon izgulok! Kimentünk és senkit nem láttam, csak Tomy volt mögöttem. Egy statiszta felküldött minket a színpadra és akkor nagyon meglepődtem, Josh és a többi tag ott volt. Nem is törődtem vele beálltunk a helyünkre. -ki volt jelölve, hogy hova kell állnunk-
A zene elkezdődött, na akkor lepődtem meg igazán. One Direction Midnight Memories. Hova kerültem? A fiúk jöttek fel a színpadra. Jó ez tényleg furcsa, nekik nem a koncerten kéne, hogy legyenek. Tomyra néztem, aki csak mosolygott. Jó már leesett! Szóval a fiúk koncertjén fogunk táncolni. Harry megállt mellettem. Tomy bólintott így kezdtük a táncot. A szám végénél, Harry beszélt és megdicsértek minket.
- Egyszerűen csodás ahogy táncoltok! - ölelt meg engem és adott egy puszit az arcomra.
Mire végzett a mondatával egy rajongó bekiabált, habár szerintem többen kiabálták ugyanazt.
- Nem vagy féltékeny? - rajongók.
- De féltékeny vagyok, mert más is hozzá nyúl az ÉN szerelmemhez, de elfogadom, mert halálosan szeretem és nem szeretném elveszíteni. - nézett a szemembe Harry.
- Én is szeretlek! - mosolyogtam rá.
- Skyler, Tomy úgy tudjuk, hogy van egy tánc amit nagyon szerettek, de úgy volt, hogy ezt ma nem adjátok elő. Mi arra gondoltunk, hogy mégis megcsináljátok! - Louis.
- De az nem sokat gyakoroltuk és elfogom rontani. - ellenkeztem.
- Nem kérdeztük! - Niall.
Tomy kirohant és leadta a zenét. Majd vissza jött. Két statiszta hozott be egy padot és én kaptam egy könyvet, Tomy meg egy táskát. Leültem a padra és úgy tettem mintha olvasnám.

TÁNC!!

Mikor végeztünk és ugye úgy volt az arcom mintha puszit adnék, Harryre néztem, aki nem kicsit nézett ránk furcsán. Mindenki tapsolt és sikítozott. Felálltunk és meghajoltunk.
- Csináld már meg azt a szaltót és utána a táncot még egyszer! - kért Liam.
Neki indultam és meg is csináltam. A végén a táncot Harry előtt csináltam, és igen direkt.

~Koncert után, már otthon~

A koncert után rögtön haza mentünk. Elköszöntünk egymástól és mentünk is aludni. Harry szerintem féltékeny Tomyra, de nem igazán izgat. Tudja nagyon jól, hogy őt szeretem, akkor meg minek féltékeny? Kezdem nem érteni! . . . . . . . . . .