16. Rész - Secrets

Hali lányok!
Mit látjátok felkerült a rész! 4-5 komi után jön a következő rész, örülünk neki, hogy már gyorsabban összejönnek a komik! Jó olvasást!
                      PUSZI: ELLA & SKYLER...

-Tűnj innen és hagyj végre békén!-kiabáltam könnyes szemekkel
-Ne mondd meg nekem, mit csináljak, te kis cafka!-förmedt rám
-Különben megint megversz?!-folytattam a vitát
-Ha az kel, hogy befogd végre!!-közeledett
-Ne merj hozzáérni!!-lépett elém Louis védelmezve
-Louis ne! -fordítottam helyzetünkön ismét
-Nem hagyom, hogy bajod essen!-kezdett vitázni velem
-Ahogy én sem!-válaszoltam gyorsan
Egy pillanatra  sem vettem le tekintetem Ryanről. Tudtam, hogy a legapróbb figyelmetlenségemet is felhasználná ellenem. És ezt nem engedhetem neki! Nem hagyhatom, hogy Louis megsérüljön! Azonban mikor újra megszólalt volna lövés dördült, majd azt követte még egy egy másik fegyverből. Ryan a földre zuhant, akárcsak  én. Leírhatatlan volt a fájdalom mit akkor éreztem, azonban nem tartott sokáig. Kezdtem szédülni, majd minden elhomályosodott. Utolsó, ami megütötte fülemet, Louis ijedt hangja, amint a nevemet kiabálja.

Louis 

Megrémültem , amint láttam, hogy Ella egyszerre rogy le a földre az elmebeteg ex barátjával együtt. A csávó mögött egy másik srác állt fegyver tartva maga elé, amit aztán el is dobott. Megbilincselte Ryant, majd Ellához sietett ő is.
-Ne mozdítsd meg! Hívom a mentőket!-utasított
Éreztem , amint könnyeim marják arcomat. Sosem éreztem  még ilyen erős vonzalmat senki iránt és így látni őt, jobban fáj, minta engem lőttek volna meg. Iszonyatos így látni őt. Mindig erős és talpraesett volt. Sosem tántorította vissza semmi. Most pedig , törött és gyámolatlan. Mint egy kis veréb,mikor kiesik a fészekből. Miért kellet elém állnia?! Ha nem ellenkezik, akkor most én feküdnék itt és nem ő! Az egész az én hibám.
-Ki kell szednünk a golyót mielőtt mélyebbre fúródik! Hozz rongyot és vizet!-utasított ismét a srác, akit mellesleg még mindig nem ismerek
De nem ellenkeztem csak tettem, amit mondott. Elláról volt szó , és mindent megteszek annak érdekében, hogy rendbe jöjjön. Siettem, ahogy csak tudtam.
-Egyáltalán értesz hozzá?!-kérdeztem rá
-Nem mindegy ez most?!-förmedt rám idegesen
Ella kezét szorongattam, miközben ő eltávolította a golyót a hasából. Mikor végzett megmosta a sebet, majd kiment a konyhába és egy kötszerrel tért vissza.
-Emeld meg egy kicsit.-szólt
Eleget téve kérésének óvatosan megemeltem, majd figyeltem, amint bekötözi. Szívem hevesen kalapált, a rémülettől . Hangos sziréna ütötte meg fülemet, mire mindketten felkaptuk a fejünket. Az ajtó hirtelen kivágódott, majd 3 egyenruhás csávó jött be. FBI?!?! Mi a fene folyik itt?! Ki ez a gyerek?! És honnan ismeri Ellát ?! Felkapták a megbilincselt elmebeteget, majd kihurcolták. Velük ment a srác is, aki segített. majd rövid beszélgetés után visszatért Ellához.
-Vidd fel a szobájába, de csak óvatosan, és ne aggódj, magához fog térni.-mondta
Majd távozott. Annyi megválaszolatlan kérdés kavarog most a fejemben, de jelenleg az a legfontosabb számomra, hogy Ella magához térjen. Óvatosan ölbe vettem, majd bevittem a szobájába és lehelyeztem az ágyra. Betakartam, majd mellé ülve, majd figyelmemet amint alszik. Telefonom rezgése zavarta meg figyelmem, jelezve, hogy hiányolnak valahol. Kiléptem a szobából, majd felvettem a rezgő készüléket.
-Haver, merre vagy elég későre jár már.-világosított fel Harry
-Tudom haver, de ma nem megyek vissza. Egy pár napig Ellával leszek.-mondtam halkan
-És mi lesz a holnapi interjúval?-akadékoskodott
-Megmondjátok, hogy magánügyi problémák miatt nem tudok ott lenni, és kész.-mondtam hanyagul
Ez érdekelt a legkevésbé, hogy mi lesz az interjúval!
-Rendben, de miért? Történt valami?-kérdezett rá
-Ez hosszú,. Most viszont megyek. Majd holnap beszélünk.-tettem le
Visszamentem Ellához, majd az ágy szélére ülve vettem tenyereimbe apró, puha kezét. Olyan kis törékeny volt mint egy porcelán, ami bármelyik pillanatban szétroppanhat. Ahányszor csak rápillantottam könnyek homályosították el látásomat, majd utat törtek maguknak. Fájt, kegyetlenül fájt így látni.Azt hiszem...szeretem. Sőt biztos vagyok benne, hogy ő az akit el tudok magam mellette képzelni életem végéig. Csak annyi a bökkenő, hogy szerintem ő nem így érez irántam.  Bár nem tudom, de nem tartom valószínűnek hisz eleget tudok róla , még is úgy érzem, hogy ez nem elég. Mint például ez a mai is. Honnan ismer ő olyanokat akik az FBI-nál dolgoznak?! És miért volt nála fegyver egyáltalán , de ami még furcsább, hogy honnan szerezte ?!  És milyen bosszúról beszélt az az elmebeteg ?! Miért akar bosszút állni rajta?! Hiszen ő a légynek sem tudna ártani. Megannyi megválaszolatlan kérdés kavargott a fejemben. Még is elgyengültem mikor Ellára pillantottam. Szívemben feszítő érzés lett úrrá minden egyes pillantásnál. Bár most azonnal magához térne. Bár megölelhetném, és bár ne történt volna mindez. Vagy legalább ne állt volna elém, és akkor most n feküdnék a helyén. Kevésbé fájna ebben biztos vagyok.

******

Egész éjjel mellette voltam és fogtam a kezét, de semmi jelet nem ad magáról.Ugyan olyan élettelenül fekszik ott, mint amikor este letettem. Nagyon aggódom érte. Esküszöm, ha komolyabb baja lesz azt sosem bocsájtom meg magamnak.Magához kell térnie! Meg kell gyógyulnia! Muszáj! De azt már eldöntöttem, hogy mindent bevallok neki. Elmondom, hogy mit érzek iránta. Innentől dől majd el, hogy siker, vagy teljes pofára esés. Remélem siker. Belehalnék, ha azt mondaná nem szeret. Az ajtó csengője zökkentet ki gondolatmenetemből. Érdeklődve vettem az ajtó felé az irányt, majd kinyitottam.
-Sky?-lepődtem meg
-Szia, Harry mondta, hogy történt valami és gondoltam átnézek.-ölelt meg
Jól esett végre egy bátorító baráti ölelés. Mutattam neki, hogy a szobában van ,Sky pedig egyből felsietett az emeletre. Nagyot hőkölt mikor észrevette Ellát.
-Mi történt?!-suttogta rémülten
Kénytelen voltam elmesélni neki az egész történetet onnan, kezdve , mikor először bukkant fel az az elmebeteg. Szörnyülködve hallgatta végig a történteket, majd könnyei áztatták arcát akárcsak nekem.
-Rendben fog jönni! Erős lány , és soha nem adja fel! Strapabíró!!-biztatta magát és engem is
-Remélem.-sóhajtottam gondterhelten
-Legalább te itt vagy neki.-mondta halvány mosollyal
-Mi? Ezt hogy érted?-kaptam fel a fejem szavaira
-Ugyan Louis, le sem tagadhatnád. Látszik rajtatok, hogy szeretitek egymást, csak túl gyávák vagytok, hogy bevalljátok egymásnak.-magyarázta el
-Talán igazad van.-hagytam rá
Ennyire nyilvánvaló lenne, hogy szeretem? Nem tagadom, de ha ő észrevette, akkor biztosan más is. És azt miből gondolja, hogy Ell is szeret engem?
-Egyébként ezt neked hoztam.-nyújtott át egy újságot Sky
A címlapon Ella és én voltunk.