2014. február 28., péntek

9.rész

Sziasztok! 
Egy kicsit késtük, de a rész elkészült úgyhogy semmi para! Mivel a 3 komi elég hamar összejött így most, 4 komit kérünk és 2 pipát! ha meg lesznek a komit és a pipák akkor jön a rész, addig sajna NEM! 
      Puszi: Ella & Sky :) :* 

~Ella szemszöge~
Rémülten néztem Louisra.
-Én megyek előre.-húzott hátrébb finoman
-Nem Louis! Mi van, ha betörtek és még itt vannak?! Nem hagyhatom, hogy bajod essen!-vitáztam csendesen
-Én meg azt nem hagyom hogy neked legyen bajod!.-válaszolt ellent mondást nem tűrően
-Akkor együtt!-mondtam neki
-Együtt.-fogta meg kezem
Mindketten halkan lépdeltünk a napali felé először. Ott volt a bizonyos "betörő". A fotelben üldögélve figyelt minket. Amint megláttam elengedtem Louis kezét. Ideges lettem és egyszerre rémült is a fekete hajú srác láttára.
-Mi a francot keresel itt?!-förmedtem rá
-Te is hinyoztál cica.-indúlt el felém
-Válaszolj! Mi a francot keresel itt?! Minek jöttél ide?!-emeltem fel hangomat feszűlten
-Megmondtam! Nem engedlek el! És ne merd felemelni a hangodat, ha velem beszél!-tornyosult felém
-Mert különben mi lesz?! Megint megütsz?!-folytattam provokálását
-Ne hozd ki belőlem, ha nem akarod!-szorongatta meg csuklómat magához rántva 
-Engedd el!-kiáltott rá Louis
Ne! Csak ezt ne!
-Louis, ne ! Hallgass!-szóltam rá
-Mert különben mi lesz?!-lökött a földre Louis felé lépdelve
Nem tudtam mit tegyek. Nem hagyhatom, hogy Louisnak baja essen miattam, de nem is leplezhetem le magam. Nincs más választásom! Nem hagyom, hogy hozzá érjen egy ujjal is! A fiókhoz rohantam és előkerestem a fegyverem. Kibiztosítva tartottam az elmebeteg "betörő" felé.
-Ne mert hozzá érni!-kiáltottam rá, mire ő megfordult
Megtorpant a fegyvert észrevéve.
-Ugyan cica. Képes lennél lelőni a szerelmedet?-kérdezte undorító hangon
-Egy, nem vagy a szerelmem!Fhuj! Még a hányinger is elkap! Kettő, tudod, mire vagyok képes!-mondtam rezzenéstelen arccal
-Pontosan tudom, de te viszont nem vagy tisztában azzal én mire vagyok képes! -lépett egyet közelebb
-Ó dehogynem! Egy aljas féreg vagy, aki csak úgy tud maga mellett tartani bárkit is , hogy veri és kényszeríti rá! Mert egy elmebeteg vagy!-kiabáltam vele, azonban a kezem remegni kezdett
-Még is te képes voltál szeretni egy ilyen elmebeteget!-dörgölte orrom alá
-Mert nem ismertelek igazán! És most tűnj innen és hagyj engem békén , még mielőtt lelőlek!-kiabáltam idegesen
-Nyugi cica. Látjuk még egymást.-kacsintott rám, majd kiment becsapva maga után az ajtót
Idegesen vágtam a földhöz a fegyvert. Remegni kezdtem minden porcikámban! Levágtam magam a kanapéra fejemet fogva! Nem lehet igaz! Ennyi idő után! Nem tud békén hagyni! Muszáj neki mindig megjelennie ahányszor szabadlábra kerül! Mindig emlékeztetnie kell rá, hogy nem tudok megszabadulni tőle! Louis persze semmit nem ért a történtekből.Aggodalmasan ült le mellém magához ölelve. Éreztem, hogy a zokogás környékez, de nem engedtem legyőzni magam. Megtanultam már visszafogni az érzelmeket, de ez most valahogy nem akart segíteni.
-Nyugodj meg! Most már nincs semmi baj.-suttogta fülembe nyugtatóan
Furcsa, de hangja tényleg megnyugvást tudott nyújtani. Karjaiban biztonságban éreztem magam. Légzésem kezdte visszavenni saját tempóját, ahogyan beszippantottam kellemes, férfias illatát.
-Te fegyvert tartasz?-kérdezett rá észrevéve újra
-Igen,de nincs megtöltve. Még.-motyogtam mellkasába, majd elhajoltam tőle
-És ki volt ez az elmebeteg?-kérdezte
- A volt barátom és egyben életem legnagyobb hibája!-mondtam remegő hangon
Nem faggatott tovább, mert látta, hogy hogyan érint engem ez a dolog. Azt mondta, hogy ma itt marad velem éjszakára. Próbáltam tiltakozni, hogy menjek csak nyugodtan vissza, megleszek, de azt mondta, hogy nem hagy magamra. Azért örülök, hogy itt marad, mert kicsit nyugodtabb vagyok így. Tudom, hogy itt van velem és legalább nem eshet baja. De mivel csak egy ágy van kénytelenek leszünk együtt aludni. Persze ő felajánlotta, hogy alszik a kanapén, de nem hagytam. Ha már itt marad velem, hogy vigyázzon rám, akkor legalább kényelemben legyen. Miután mindketten lezuhanyoztunk előkerestem egy régi pólót, amit még az intézetből szereztem. Egy jó barátomé volt. Az egyedüli ,és egyben aki tudott a szökési tervemről. Persze először nem akart elengedni, de utána feldolgozta és belátta, hogy jobb lesz nekem így. Azóta nem is láttam többet és nem is beszéltünk. Talán megharagudott, vagy csak szimplán elfelejtett. De nem számít. Már új életem van és még, ha nem is tökéletes, de jobb , mint volt. Ugyan veszélyes, -ez a munkám része- de meg tudom magam védeni, ennyi elég. Mivel nincs gyenge pontom és nincs egy ismerősöm, rokonom, családtagom, sem senkim, így nem tudnak zsarolni és nem kerül senki veszélybe. Gondoltaim áradatából ideje volt visszatérni a való életbe. Louishoz sétáltam és átnyújtottam neki a pólót. Egyszerűséggel kapta le magáról utcai felsőjét, ami kicsit zavarba hozott. felvette a tőlem kapott ruhadarabot. Elég időm volt végigmérni testét. Iszonyat jó alakja van. Izmos kocka has és széles váll. Erős karok. Értem már miért csorgatják annyian utánuk a nyálukat. Mikor ezt észrevette zavartan hajtottam le a fejem, majd, hogy próbáljak természetesen viselkedni előre dőltem hajamat leengedve, majd hátracsaptam az egészet. A fésűmet vettem kézbe és elkezdem kifésülni. Állítólag jót tesz a hajnak, ha sokat fésülik. Mondjuk az ilyen hajra rá is fér az ápolás. Nem magától lesz ilyen szép.
**********
Lassan az alváshoz készültünk, de valahogy nekem nem akart álom jönni a szememre. Zavart voltam a történtek miatt. Bennem volt a félelem, hogy mi van, ha megint idejön. Ezt Louis is észrevette és felém támaszkodva érdeklődött.
-Minden rendben van? Furcsa vagy.-simított el egy tincset arcomból
-Jól vagyok.-hazudtam
Nem akartam, hogy ezzel foglalkozzon. Nem szeretem, ha mindenen körülöttem forog. Inkább szenvedek csendben, mint, hogy másnak gondot okozzak. Amúgy is egyedül voltam mindig és csak magamra számíthattam. Megtanultam egyet s mást az életben!
-Ez nem volt valami meggyőző.-állapította meg
-Nem számít.-fordítottam el fejemet
-Dehogynem!-fordította újra maga felé arcom
-Miért számít?-kérdeztem témát terelve
-Nem tudom,hogy miért....csak egyszerűen érzem, hogy fontos vagy számomra
~~~~~~~~~~~
Olyan dél körül visszamentünk a buszhoz és Louis kikötötte, hogy én is megyek, mert a tegnap este történtek után még mindig nem hagy egyedül. 
~Skyler szemszöge~
Miután Louis és Ella elmentek Harry kitalálta, hogy ma elvisz az első randira. OKÉ!!! Gemma segítségével felöltöztem, esküszöm ennyit még nem készültem! A ruhám egyszerűen gyönyörű, a cipőben meg szinte alig tudok járni! 
Egy kisebb táskába beledobáltam a cuccomat, csak ami fontos lehet és kimentünk a fürdőből. Gemma jött utánam és próbált tanácsokat adni, hogy ne essek el. Kösz! Harry egy fekete nadrágban, fehér ingben várt a busznak az ajtajánál. De jól néz ki! :) 
- Gyönyörű vagy! - mosolygott és végig nézett rajtam. 
- Köszönöm. - mosolyogtam. 
-Érezzétek jól magatokat! - intett Gemma és el is tűnt. 
- Indulhatunk? - nyújtotta felém a kezét Harry, amit el is fogadtam. 
- Igen. 
Kimentünk és egy fekete autó várt minket. Abba beültünk és egy kis idő után megérkeztünk, nem tudom hova. Megfogta a kezem és bementünk egy kisebb házba. hogy beléptünk a konyhából fény szűrődött ki. Harry illedelmesen előre engedett és ahogy beléptem csodálatos kép tárult elém. 
Kihúzta nekem a széket és én helyet foglaltam. Kivett valamit a hűtőből és lerakta a asztalra. 
- Remélem szereted. - vette le a fedelét. 
Milánói! Imádom! 
- Nagyon. - mosolyogtam rá. 
Leült velem szembe és töltött ki pezsgőt. 
- Kettőnkre! - emelte fel a poharát. 
- Kettőnkre! - koccintottunk. 
Beleittunk, majd neki kezdtünk az evésnek. Miután befejeztük az evést átmentünk a nappaliba és leültünk beszélgetni. 
~3 órával később~
Már éjfél van és még csak most értünk vissza a buszhoz. Ahogy kiszálltunk egy lesifotós elkezdett minket fotózni. Gyorsan felszálltunk a buszra és sóhajtottunk egyet. Harry megfogta a derekam és magával szembe fordított. Óvatosan dőlt felém, már olyan közel volt, de akkor. . . 

7. rész. Eljössz velem sétálni? :)

~Skyler szemszöge~

- Szia, - Skyler Austin, - fogtam vele kezet. . .

- Skyler- szólalt meg Harry ezért rá néztem. - Ő egy barátom. - karolta át a lányt.
- Örültem! - mosolyogtam. Miért érzem úgy, hogy engem kéne ölelgetnie? Talán beleszerettem? Mi van velem? Olyan helyes! A gödröcskéi, a mosolya, a hangja és a szemei, elolvadok! Jesszusom! Miket beszélek? Én nem vagyok normális! Ez teljesen biztos. Leültem a kanapéra és figyeltem. Gemma leült mellém.
- Min gondolkozol? - kérdezett.
- Tessék? - ráztam meg a fejem.
- Azt kérdeztem, hogy min gondolkozol? - ismételte.
- Semmin. - hazudtam.
- Ne nézz hülyének!
- Nem lényeges!
- Miért van az, hogy azt érzem hazudsz?
- Nem tudom. - mosolyogtam.
- Én igen! Mert nem igaz!
Még beszéltünk vagyis próbált faggatni, mikor Ella elrohant. Lousiba beleütközött majd egymásra néztek és Ella tovább ment, Louis pedig utána. Mi csak Gemmával egymásra néztünk majd kaptam az alkalmon és elmentem. Az ágyakhoz érve Harry ott ült és a telefonját nyomkodta. Felfeküdtem az ágyamra és előszedtem a laptopomat. Bekapcsoltam és megnéztem a Twitteremet, meg Facebookomat. Mindenhol kaptam üzenetet és megjelöltek szövegekbe. Egy órányi gépezés után kikapcsoltam. Hátra dőltem és gondolkozni kezdtem, igen olyat is tudok.
~Louis szemszöge~

Ella mikor elrohant én futottam utána. Egy háznál megállt és bement az ajtón. Az ajtóhoz lépve kerestem a nevét, mivel nem tudtam kinyitni. Becsengetem.
- Igen? - szólt bele.
- Szia, Ella! Louis vagyok! - szóltam bele.
- Mit akarsz Louis?
- Beszélni, de nem így. - néztem magam mellé és egy öreg néni nézett. - Csókolom! - köszöntem illedelmesen.
- Jó nyitom, 2. emelet. - rakta le és ki is nyitotta az ajtót. Kinyitottam és a nénit előre engedtem. Egy kicsit bajlódott a lépésekkel, de beértünk. Gyorsan megelőztem és mentem a 2. emeletre. Az ajtónak támaszkodva állt Ella és nézett ki a fejéből.
- Szia. - köszöntem.
- Mit szeretnél? - húzta fel a szemöldökét.
- Nem mehetnénk be? - kérdeztem és szemébe néztem.
- Persze, gyere. - állt arrébb és beengedett. Becsukta az ajtót és bevezetett a nappaliba, ahol leültünk.
- Azért jöttem mert kíváncsi vagyok, hogy miért rohantál úgy el? - mosolyogtam rá.
- Louis, ez nem rád tartozik csak rám és Harryre. - közölte.
- Ella, nem mondom el senkinek. Mit csinált Harry? - kérdeztem.
- Semmit! - vágta rá, rögtön.
Nem ismerem régóta, de annyira hülye még én se vagyok, hogy ne vegyem észre, ha hazudik.
- Ezt nem veszem be! Mond el, nem lesz tőle semmi bajod!
- Csak azért kért meg, hogy oda menjek hozzátok, mert az a lány, Skyler Harrynek tetszik és ezzel akarta őt féltékennyé tenni. Engem meg max... csak megfektetni. - sütötte le a szemeit.
- Sajnálom!
- Nem kell megszoktam! Soha nem volt még olyan barátom, akinek nem ARRA kellettem volna! - sóhajtott.
- Akkor ezen változtathatnánk! Eljössz velem sétálni? - jött a hirtelen ötlet.
- Louis, nem dőlök be!
- Tényleg csak sétálni! Semmi több, ha jól érzed magad velem akkor lehetne majd következő alkalom is. - mosolyogtam.
- jó, de tényleg csak séta! - mosolygott ő is. Fel álltunk és felhúzta a cipőjét. Kimentünk az utcára és egy parkba elmentünk ott leültünk és beszélgettünk. Nagyon megkedveltem és ahogy rám nézett szinte elvesztem gyönyörű szemeibe, hú ez kicsit nagyon nyálasra sikerült! Egy idő után már kezdett sötétedni, így haza kísértem. Megadta a telefonszámát és megbeszéltünk holnap estére egy találkozót. Elköszöntünk egymástól én meg rohantam az interjúra.

~Gemma szemszöge~

Skyler és Harry egyre csak távolodnak egymástól! Én meg már nem tudom, hogy mit tegyek! Állandóan próbálkozom, a kocsiba direkt egymás mellé kerülnek, mindig magam mellé ültetem Skylert és Harryt is oda hívom. Louis is és már Liam és az egész banda észre vette, hogy tetszenek egymásnak, de nem ám, hogy valamelyik lépne, még távolodik is. Kezd belőlük elegem lenni. Mikor Harry idehozta az újdonsült barátját na akkor nagyon kiakadtam. Tetszik neki Skyler, de még is már lányokkal szórakozik. Kicsit nagyon kiakadtam rájuk!
gondolataimat Skyler zavarta meg.
- Gemma, találkoztam egy régi barátommal! - ült le mellém az ágyra.
- És? - húztam fel a szemöldökömet.
- Elhívott randizni, de még nem válaszoltam. szerinted elmenjek?
- Ne! - vágtam rá.
- Miért?
- Mert ne! Más tetszik őt meg szédíteni nem érdemes! - mondtam ki kerek perec. Mike hazudjak? Semmi értelme nem lenne.

Sziasztok! 

Kicsit rövidebb rész lett, és ezt sajnáljuk is! 2 komi után jön a kövi rész addig sajnos nem. Reméljük azért valamennyire tetszett a rész! 

              Ölelünk titeket: El és Sky... :) 

2014. február 23., vasárnap

8.rész-Új kapcsolatok

Sziasztok, nagyon örülünk , hogy ilyen hamar összegyűlt a 2 komi és ezért bátorkodunk ezt megemelni 3-ra. Szóval 3 komi = új rész :) 
Puszi: Sky és Ell


~Ella szemszöge~
Nagyon jól éreztem magam Louisval, de még nem tudok bízni bennem. Az én esetemben a bizalom a legnagyobb kincs. Aki gyerek korom óta ismer az tudja, hogy miért. Az árvaházban mindig csak szekáltak. Legalább is míg nem szereztem egy új barátot, aki megtanított, hogyan védjem meg magam. Igen árvaházban nőttem fel, de csak 16 éves koromig voltam ott. Nem bírtam tovább és egyik éjjel elszöktem. Minden nevelő csak azt hajtogatta nekem, hogy egy órát nem bírnék ki a való világban, de bebizonyítottam nekik is és magamnak is, hogy ez nem igaz. Nagyon is megálltam a helyem. Saját lakásom lett, és munkahelyem is. Bár ez nem a legjobb, de nincs más választásom. Legalább ennek köszönhetően meg tudom magam védeni, ha kell. Már pedig van, hogy kell. New York elég zűrös város. Szinte senki sincs biztonságban. Talán emiatt is vagyok kissé paranoiás. De ennyit a múltról. Már nem számít nem érdemes ezen rágódni. Inkább a jelenre kell gondolni. Ott van például  Louis. Nagyon rendes  volt velem ma. Meglepett , hogy utánam jött és elhívott sétálni, de végül örülök, hogy így jött ki a lépés.Nem bántam meg a történteket. jól elbeszélgettünk délután. Sokat kérdezősködött róla, mikre én készségesen válaszoltam. De persze nem mondtam el MINDENT. A munkámról és a múltamról semmit nem tud és nem is nagyon szándékozom megosztani ezeket vele, mert felesleges. Mire ott lennénk, hogy bízok benne , addigra ő már messze lesz. Amúgy is pár nap múlva mennek tovább újabb lányokat bolondítani. Tulajdon képpen nem is értem, miért jött utánam? Bár ez annyira nem lényeges, csak érdekel , hogy mi az oka, de örülök, hogy így történt, mert így jobban megismertem én is, és láthattam saját szememmel is, hogy nem olyan, mint a többi sztár.  Nagyon szerény és néha félénk, de könnyen zavarba lehet hozni és ez aranyos. Nagyon szereti a húgait és a családjáért bármire képes. Jó annak, akinek van. De ő megbecsüli szerencsére. Sokan nem és sokan szeretnék, ha lenne családja. Egy normális családban felnőtt ember el sem tudja képzelni mennyire nehéz gyerekkora van minden egyes árvának, aki csak itt él. Mindenkinek más és kellőképpen zűrös a múltja és a "családi" háttere. Ezen sajnos nem tud változtatni egyikőjük sem, bármennyire is szeretne. Kivéve , mikor örökbe fogadják őket , de ez sem mindig jó megoldás. Ha szerencséje van jó családba kerül, de ha nem akkor szinte semmi sem változik. vagy talán rosszabb lesz. Nekem szerencsére nem kellett ettől tartanom. Persze megpróbáltak egyszer-kétszer örökbe fogadni engem is, de a próba napokon tettem arról, hogy ne akarjanak a családjukba. Nem hiányzott nekem több csalódás. Elég pofont kaptam már az élettől , és nem csak attól. Na de ebből elég! Nem akarok ismét a múlton filozofálni. Eleget törődtem már ezzel.
~Skyler szemszöge~
Nem tudom, hogy mit kéne tennem. Jó lenne összefutni egy réi baráttal de az is gondolkodtatóba ejtett, amit barátnőm mondott. Jogos, mert tényleg tetszik nekem Harry, de sosem tudok rajta kiigazodni. Ma egész nap csak kötekedett velem, minden egyes szavamba belekötött és ellenkezett. Már az agyamra ment. El kellett mennem sétálni, így kerülk most a parkba ismét, de ezúttal nem egyedül. Legjobb barátnőm is elkísér. Hagyta, hogy csendben mélázgassak. Nagyon meglepő, mert tudni illik nem képes befogni szinte egy percre sem de ezúttal vissza fogta magát. Cask bambultunk ki a fejünkből, mikor egy ismerős női alakot vettem észre.
-Gemma, az nem az az szőke csaj, akit Harry ma bemutatott? Nem jut eszembe a neve.-rángattam karját, hogy vegye észre
-Ellára gondolsz? -kérdezte
-Igen.-vágtam rá
-De ő az , miért?-kérdezte
Nem törődve kérdésével felhúztam őt is a padról és magam után vonszolva indúltam el a szőkeség felé.
-Mit akarsz tenni?-torpant meg
-Majd meglátod.-húztam tovább magam után
Szó nélkül velem jött. Utolérve a szőke csajszit, egszólítottam. Látszólag nem számított senkire.
-Szia.-köszöntünk neki egyszerre
-Sziasztok.-lepődött meg
-Ne haragudj, hogy megkérdezem, de mi történt ma Harryvel, hogy úgy elrohantál?-kérdezte Gemma
Számból vette ki a szót, de legalább nem nekem kellett megkérdeznem.Az én barátnőm.
-Miért érdekel mindenkit? Louis is ezzel faggatott. Hát jó, elmondom. Harry csak kihasznált, hogy Skylert féltékennyé tegye.-mondta el
Az állam szinte a földet verte. Miattam?
-Sa-sajnálom-dadogtam döbbentségemben
-Nem te tehetsz róla és nem számít.-vont vállat
Erősnek muttta magát, de látszott rajta, hogy fáj neki. Kinek ne fájna, ha kihasználják. Hogy lehett ilyen szemét Harry? Szegény Ella.
-Figyelj nem lenne kedved átjönni hozzánk?-kérdeztem rá kedvesen
-Nem zavarkodnék.-mondta zavartan
-Ugyan nem zavarsz. Örülnénk ha jönnél.-mosolyogtam rá
-Hát rendben.-egyezett bele
-Mire készülsz?-súgta fülmbe útközben Gemma
-Majd meglátod.-suttogtam vissza ravaszul
Nagyon jól ráérzett barátnőm. valóban van egy tervem. Szembesítem Harryt Ellával. Kénytelen lesz mindenki előtt bevallani mit tett. Azonban az nagyon is gondolkodóba ejtet miért akart engem féltékennyé tenni. Igaza lenne Gemmának? Nem tudom már mi az igazság, de ma kiderítem. Ha minden jól megy.
*****
A srácok egész délután odavoltak, de minket nem zavart. Nagyon jól elbeszélgttünk Ellával és jobban megismertem. Nagyon rendes lány és sajnálom, hogy Harry képes volt ezt tenni vele. Sokmindent megtudtunk róla. Megkedveltem és szerintem Gemma is. Aranyos egy csajszi. Má idegesen rugózott a lábam. A srácoknak már fél órája vissza kellett volna érniük. Épp hogy ezt kigondoltam, már ki is nyílt a busz ajtaja. A srácok nevetve rontottak be az ajtón. Harry szinte rendesen lesápadt, amit észrevette, hogy Ella és én egy légtérben vagyunk.
-Ella,te hogy kerülsz ide?- kérdezte riadtan
-Skyler hívott át.-mosolyodott el
-Persze, tudhattam volna, hogy nem bírja ki, hogy ne avatkozzon bele.-rontott ki idegesen
Na nem! Ezúttal nem én leszek a szemét, aki a szarban marad. Utána rohantam. Elegem lett belőle. Abból, hogy mindenért engem hibáztat és egész nap csak szekál. ezeket még elviseltem, de ezt már nem hagyom!
-Harry állj meg!-szóltam rá
-Mit akarsz még?!-emelte fel a hangját
-Mi bajod van velem?!Igaz, hogy csak kihasználtad Ellát, hogy engem féltékennyé tegyél?! Én már nem tudok rajtad kiigazodni! Egész nap csak szekáltál, most meg megtudom ezt!!  -emeltem fel én is
Csak idegesen elnevette magát, majd haját igaztotta meg, de nem akart válaszolni.
-Harry válaszolj!-kiabáltam vele szinte könnyeimmel küszködve
-Őszintén?-kérdezte
Meg sem várta válaszomat. Hírtelen felém tornyosult magasságával, majd arcomat kezei közé fogva ajkait enyéimre préselte. Érintése puha volt és gyengéd. Olyan hírtelen történt az egész, hogy még tiltakozni sem tudtam, de nem is akartam. Elhajolt tőlem, tekintetembe mélyedve. Zöld íriszei megkönyebbülést mutatott a csillogás árnyékában megbújva. Hírtelen a srácok tapsolni és ujjongani kezdtek. Harry nevetve magához ölelt látva, hogy kezdek elvörösödni. Persze én is nevettem, de zavarban is voltam. A srácok mindent láttak, mindvégig ott álltak? Jesszus! De Harry megcsókolt! Te jó ég!! Nem tudok magamhoz térni!!
-Sajnálok mindent. Ellától is bocsánatot fogok kérni. Egy barom voltam, de ígérem ezentúl minden másképp lesz.-suttogta nyakamhoz hajolva
-Remélem.-válaszoltam
Bementünk vissza a többiekhez. Gemma hírtelen a nyakunkba ugrott örvendezve. A srácok is úgyszintén, majd Ellához odamneve megöleltem. Hiszen , ha ő nincs akkor talán nem történt volna semmit.
-Ella, sajnálom, hogy ilyen szemét voltam veled.-mondta Harry
-Nem haragszom.-mosolyodott el kedvesen
Az este további részében jó volt a hangulat. Ami számomra furcsa volt, hogy Louis olyan sokat beszélgetett Ellával. Nem mint baj lenne, csak azért szokatlan, mert Louis nem az a típus , aki annyira jópofizik az "újakkal". De kitudja mi lesz még itt. Minden esetre én szurkolok nekik. Szerintem aranyosak lennének együtt. Louis is megérdemli, hogy végre boldog legyen és szerintem erre Ella nagyon is alkalmas. Hiszen ő egy nagyon szerény és visszahúzódó lány, de ugyan akkor végtelen kedves is. Tőlem is elnézést kért, hogy bekavart Harryvel kapcsoltban. Nagyon aranyos volt, de megnyugtattam, hogy nem tehet semmiről, mert ha ő nincs akkor talán nem is történt volna semmi sem. Ezért viszont hálás vagyok neki, hogy segített a tevemben. Látszólag a srácok is megkevelték őt.
~Ella~
Nagyon rendesek voltak velem a srácok és Louis is. Láthattam egy kicsit a saját közegében is. Itt egy kicsit felszabadúltabb volt, de ez érthető, hiszen szinte alig ismerjük egymást. Minden esetre én várom a holnapi találkozónkat. Viszont most már ideje lenne hazamennem, mert elég későre jár.
-Srcácok ne haragudjatok, de nekem most már mennem kéne. Sziasztok-köszöntem el mindenkitől egyessével
-Várj, hazakísérlek!-nyúlt kezem után Louis 
-Nem szükséges, ne fáradj miattam.-mosolyodtam el kedves gesztusán
-Nem fáradtság, szívesen tartok veled és különben is nem biztonságos egyedül.-mondta kedvesen 
-Rendben.-egyeztem bele 
Miután mindenkivel ölelkeztem és puszilkóztam útnak indúltunk. Végül is örülök, hogy velem tartott mert elég hát borzongató az időjárás és a környék is. De kicsit nyugodtabb vagyok, hogy itt van velem. Csend honolt az utcákon. Csak a mi halk hangunk hallatszott. Kissé hideg is volt. Ezt Louis is észlelte és az egyik pillanatban lekapta magáról dzsekijét és rámterítette.
-Köszönöm, de nem szeretném, hogy megfázz.-próbáltam meg levenni, de kezemet megfogva állított meg
-Nem fázok, de te igen és én sem szeretném, hogy megfázz.-nézett a szemembe mélyen
-Köszönöm.-pusziltam arcon lábujjhegyre állva 
Ugyan félhomály volt, de jól láttam, hogy belepirult. Nagyon arnyos volt. Törődött velem. Jobban, mint magával. Feláldozná az egészségét értem. Ez nálam egy nagyon jó pont. Kissé közelebb kerültünk egymáshoz az út további részén. Mikor megérkeztünk a házhoz felhívtam egy teára, hogy legalább melegedjen fel egy kicsit. Szerencsére nem utasította vissza. Azonban mikor a zárba helyeztem a kulcsom, meglepődve tapasztaltam, hogy az ajtóm nyitva van.
-Itt valami nem oké.-suttogtam halkan 
-Hogy érted ezt?-kérdezte rémülten 
-Nyitva van az ajtóm.-mondtam halkan

2014. február 22., szombat

4.Rész - Mit érzek iránta?


~Harry~
Nem tudtam a filmre figyelni, hiszen Skyler mellettem volt. Érzékszerveim megbolondulnak közelében. Furcsa érzés de egyben jó is. Tekintetem felmérte arca mineden egyes apró szegletét,hibát keresve , de sehol sem lelt. Tökéletes. Gyönyörű lány és emellett még okos is. Ritka azolyan aki egyszerre szép és okos. Általában csak az egyik van meg az emberben. Egyre inkább kezdek érezni Sky iránt valamit, de nem lenne szabad. És nem is akarom. Mert ő csodálatos és sosem tudna rám úgy tekinteni ,mint egy fiúra, csak, mint a legjobb barátnője kisöccsére. Az ő szemében sosem leszek több egy kiskölyöknél. Emellett én a "nőcsábász" szerepét viselem, holott koránt sem illik rám ez a jelző, de ha egyszer elbélyegeznek valakit így , nincs mit tenni. El kell viselni. Amugy sem köthetem le magam egy csaj mellet, még ha ez Skyler is. Nekem ott a banda. A srácok az elsők, na meg persze a nővérem. Nincs időm barátnőre és nem is szeretnék. Akkor folyton csak arra kéne ügyelnem , hogy ne stíröljek le egy csajt sem, meg, hogyan beszélek, hogyan viselkedem, mit veszek fel stb...stb..stb... Ez baromira nem hiányzik nekem. El kell felejtenem ezeket az érzelmeket még mielőtt komolyabbá válnának! Még csak az kéne, hogy beleszeressek a nővérem barátnőjébe!! Na nem mintha olyan típus lennék , aki könnyen szerelembe esik, de akkor is jobb lesz, ha kerülöm. Igen! Ez nagyon jó megoldás! Kezdem most.
-Megyek sétálni.-pattantam fel
Meg sem várva reakciójukat, elviharzottam.
Ki kell szellőztessem a fejem. Tele van a Skylerrel való gondolatokkal és ez idegesít. Idegesít, hogy folyamatosan az eszembe jut valami róla. Bármerre nézek, bármit látok beugrik egy kép aminek köze van hozzá! Elég ebből! Be fogok kattanni, ha ez így megy tovább.
~Skyler~
Harry csak úgy elviharzott. Kérdő néztünk egymásra brátnőmmel, majd egy egyszerű vállrántással letudtuk és néztük tovább a filmet. A kedvenc romantikus filmem, a Titanic. Olyan helyes a főszereplő. Gemmával felváltva olvadoztunk, majd a végéhez érve sírtunk. Pont ekkor érkeztek meg a srácok és aggódva rá is kérdeztek.
-Mi a baj? Miért sírtok.-öleltek meg minket
-Csak a Titanicot néztük.-magyarázta nevetve Gemma
Én is elnevettem magam, mert szegények megijetek, hogy valami bajunk van. Nagyon rendesek, hogy így törődnek velünk.
-Lassan indúlnunk kéne. Hol van Harry?-kérdezte Liam
-Sétálni ment.-válaszoltam
Louis félrevonult , hogy felhívja őt, de nem vette fel, ami szokatlan hiszen ő mindig magával hordja. Próbálta Liam is, de neki sem vett fel, ahogy zaynnek és Niallnek sem. De még nekem sem. Gemmán volt a sor. ő volt az utolsó reményünk. Szerencsére neki felvette. Persze Gemma jól letolta, hogy mi az , hogy nem veszi fel a telefont, de utána szólt neki, hogy jöjjön vissz, mivel indulnánk és már csak rá várunk. Ez után a fiúk segítségével lehordtuk a csomagokat a buszhoz. Elterültünk a kanapén egymás hegyán hátán szó szerint. mikor harry megérkezett elnevette magát.
-Kicsi a rakás!-kiáltotta és ránkugrott ő is
Hát nem a legjobb alul lenni. Jesszus de nehezek.
-Jó szálljatok le, mert megfulladok.-nevettem
-Akkor majd újraélesztünk.-mondta Niall nevetve
Szerencsémre leszálltak még mielőtt teljesen agyonnyomtak volna. Niall segített feltápászkodni nekem is.
-Na kell az újraélesztés.-huncutkodott
Tenyeremet arcába nyomta és visszalöktem a kanapéra, de magával rántott és csikizni kezdett amit persze nem tudam csendben tűrni. Sikonatva nevettem könyörögve, hogy hagyja abba, de nem esett meg rajtam a szíve. Végül Gemma parancsolt rá, hogy szálljon le rólam, amire hál istennek hallgatott a szőkeség. Olyan gyerekesek tudnak lenni, de imádom őket. Úgy látszik Gemma tölti be a "pótanyuka" szerepet, ami nincs ellenére. Mindig is szeretett parancsolgatni, persze csak egy bizonyos határon belül. Azért sosem ment át zsarnokba, na meg nem is hagytuk volna. Azért nem vagyunk gyerekek, hogy szó nélük hagyjuk, ha valaki uralkodni próbál rajtunk.
Mikor Harry is lehozta a cuccait elindúlhttunk végre New York felé. Izgatott voltam, mert imádom azt helyet és egyik nagy álmom volt eljutni oda, ami most teljesülni látszik. Azonban mivel későre járt így ideje volt ludni is. mondjuk az is igaz, hogy a társaság nagy része, már alszik, csak én, Louis és Harry vaygunk ébren. Harry kockul, Louis a laptopot bújja én pedig zenét hallgatva bámulok kifelé az ablakon. Na nem minta sok mindent látnék a sötétben. Igazából nem is a nézelődés céljából ülök itt, hanem csak úgy. Jól esik gondolkodni a régi szép időkön. Felidézni a közös élményeket a bátyámmal, mikor még semmi baj nem volt. És ha még nem is akarom, akkor i sösszehasonlítom a múltt a jelennel. Mi lett abból a félénk, visszahúzódó lányból , aki voltam? Felnőtt. Nincs már ki vigyázzon rá így meg kellett tanulnia mgvédeni magát. És tehettem ellene bármit is? Nem! Ez a kemény élet. Nem mindenki mögött áll ott a család, hogy támogassa, de ha még is, az meg nem becsüli igazán. mit meg nem adnék azért, hogy egyszer az életben normálisan szóljanak hozzám a szüleim. Hogy engm is emberszámba vegyenek. Hogy tudják ki vagyok, ne csak egy legyek nekik a sok ember közül, de nem! Sosem tudtak szüleim ként viselkedni. mindig el voltam nyomva a bátyám mellett, de rá nem tudtam haragudni. Hiszen ő volt az egyetlen, aki mellettem volt és törődött velem. Mondhatni, ő nevelt fel, míg magamra nem maradtam. De az élet kemény, harcolj! Vagy eltipor! 
Hírtelen arra eszméltem fel, hogy valaki letörli könnyeim. Értetlenül pillantottam fel Louisra, majd ülemből kitéptem a headsetet.
-Héy Sky, minden rendben?-kérdzte aggodalommal teli tekintettel
-Igen, nem érdees.-töröltem meg gyorsan arcom, majd feltápászkodtam-Későre jár, aludnotok kéne.-mondtam Louisnak
Harry nem hallotta mivel , számomra is tisztán halható volt a zene, ami a fülébe üvöltött.
-Ahogy neked is. de én megyek, te se maradj fenn sokáig.-mondta
Harry felé pillantottam, majd oda léptem hozzá. Felnézett rám, majd úgy tett, mintha ott sem lennék. Nem értem. olyan furcsán viselkedik velem mióta visszajött a sétájáról. Egy szót sem szólt még hozzám, de nem tudom miért.
-Harry aludnod kéne.-vettem ki a füllhalgatókat füléből
-Ki vagy te az anyám?! Maj alszom, ha álmos leszek. Törődj a magad dolgával!-dorgált le
Ez nagyon meglepett. Miért beszélt így velem. Nem mondtam semmi rosszta, még csak sértőt sem.
-Harry , hogy lehetsz ekkora bunkó?!-támadta le Louis
Nem foglalkozott legjobb barátja szavaival. Mint, ha mi se történt volna, visszatette fülébe a headsetet és bömböltette tovább a zenét. Én bevágódtam az ágyba. Nem értem mi ütött belé. Fájtak szavai, és bevallom nagyon megbántott. Én csak jót akartam neki, mert így holnap olyan lesz , mint egy mosott szar. De, ha neki ez jó akkor nem érdekel! Csinálja azt amit akar. Én többet nem mondok neki semmit. Nagyon bunkó volt, teljesen indokolatlanul. Vagy mondtam valamit a napfolyamán, ami megbánthatta őt? Nem tudom. Nem emlékszem ilyenre. Mi üthettet belé?
-Skyler, ne foglalkozz Harryvel biztos csak rossz napja van. Holnapra megbánja.-mondta Louis , majd jóéjszakát kívánt, amit viszonoztam
Akkor is zavart ez az egész. Sosem volt még velem ilyen bunkó.

2014. február 19., szerda

6. Rész - Majdnem csók!

Arra ébredtem, hogy valaki rázogatni kezd. a szemeim csak úgy kipattantak és Gemma arcával találtam magam szembe. 
- Csak egy álom volt! - simogatta az arcom. A könnyek csak folytak le az arcomról. - Ne sírj, már vége van. - ölelt magához. - Mosd meg az arcod, öltözz fel és majd gyere ki hozzánk. - mosolyog és elment.
Kerestem ruhát, és mentem a fürdőbe. Gyorsan lezuhanyoztam, hajat mostam. A hajamat megszárítottam. Felöltöztem. (később lesz kép)
Tettem fel alapsminket és kimentem. Megkerestem a telefonom. Az óra 11:25-öt mutatott. Amint kiértem a nappaliba mindenki rám kapta a tekintetét. Csak Harry nem, mi a baja velem? 
~Harry szemszöge~
Megőrülök! Mikor nem látom, hallom a hangját vagy édes kacagását. Nagyon szép lány és csak egyre szebb lesz, napról napra. még nehezít is a dolgomon. Amikor reggel felkelek látom ahogy még alszik mellettem, általában nézem ahogy alszik és olyan édesen szuszog mellettem. Vagyis nem pontosan mellettem, de közel van hozzám. Gemma már sejthet valamit. Volt, hogy rá kérdezett és akkor nem úgy nézett ki mint aki csak hülyeségből kérdez rá. A fiúk meg csak fiúk! Louis és Liam is gyanakodik. Skyler mostanában kerül vagy csak megvetve néz rám. Nagyon megbántottam. Azt hittem ha nem beszélek vele vagy ha beszélek vele akkor is bunkón vagy éppen flegmán akkor nem erősödnek iránta az érzelmeim, de nem így lett. Talán ahogy csúnyábban beszéltem vele még távolabb taszítottam magamtól és az Én érzéseim is csak növekedtek, nem, hogy múlnának. Gondolatomat Louis beszéde zavarta meg. 
- Sky, jól vagy? - rohant a lányhoz és meg is ölelte. 
- Persze. - ölelt vissza, majd mikor elengedték egymást leült, mellém. Én csak a telefonomba voltam merülve. 
- Skyler anyukád hívott. - szólalt meg Gemma. 
- Mit akart? - húzta fel a szemöldökét. Attól, hogy nem pontosan rá nézek még látom! 
- Apád, teljesen kiakadt mert öt fiúval vagy. - magyarázta nővérem. 
- És? 
- Ennyi!
- Gemma mit mondott még? 
- Azt, hogy a Dave nem lenne rád büszke. - hajtotta le a fejét. 
- Lesz@rom a véleményüket! - állt fel mérgesen. 
- Skyler! - szólt utána Gemma, de felesleges volt. Egy pillanatra felnéztem és engem nézett. 
- Mi van? - húztam fel a szemöldökömet. 
- Miért vagy vele ilyen? - kérdezte. 
- Milyen? 
- Soroljam? 
- Nem. - álltam fel és én is otthagytam. A fiúk a hálónál voltak és valami filmet néztek. 
Lefeküdtem a saját ágyamra, majd kaptam egy SMS-t. 

"Kis Fiam! Gemma írta, hogy Skyler szomorú mostanában, elhozhatnád Holmes Chapelbe és szórakozhatnátok egy kicsit. Tudom, hogy neked tetszik, Gemma mindenről beszámol. Rég láttunk és azt szeretnénk ha ezt a késői látogatást Skylerrel tennéd! A nagyi nagyon várja, hogy újra lássa az unokáját és Skylert is hiányolja. Puszi, Anyu. :)" 



Ahogy elolvastam rögtön eszembe jutott a nagyi. Mennyire hiányzik! Meg is kérdezem Skylert, hogy eljönne-e velem anyuékhoz. Felpattantam és mentem ki. Gemma és Skyler éppen a kanapén beszélgettek. 
- Nem érdekel és egyébként is rosszul esett, ahogy beszélt velem! - mondta Skyler, nem láthatott mivel háttal ült nekem. - Jó de akkor is beszélj vele és NE kerüld! - nézett rám Gemma. - Tudom, hogy tetszel neki és ezt se csak én látom! - mosolygott. 
- Kösz, hogy kibeszéltek! - ültem le Skyler mögé. - Anyu írt egy SMS-t és azt mondja, hogy vegyelek el magammal Holmes Chapelbe mert nekik és a nagyinak is hiányzol! - néztem a gyönyörű kék szemébe. 
- Nem megyek! - mondta teljes nyugodtsággal. 
- Miért, szerintem jót tenne. Elmúlnának a rémálmaid! - szólt közbe Gemma mire Skyler csúnyán nézett rá. - Én inkább megyek. - állt fel és el is ment. 
- Miért nem akarsz jönni? - kérdeztem lágyan. 
- mert nincs kedvem veled egy légkőrbe lenni, úgyhogy megyk is! - állt fel, de megfogtam a karját, ez által rám esett. 
- Harold, mi a jó szent szart csinálsz? - kérdezte emeltebb hanggal. 
- Csak csupán utálom ha Haroldnak hívnak vagy utálnak, főleg ha Te! - mondtam neki a problémám. 
- És kit érdekel, hogy Te mit utálsz és mit nem? - húzta fel a szemöldökét. 
- Engem és jó lenne ha téged is érdekelne! 
- Miért érdekelne engem? 
- Mert belém vagy esve, szerelmes vagy belém. Tetszem neked! - mondtam olyat amibe egyáltalán nem voltam biztos. Meg inkább rám igaz! 
- Te ezeket honnan veszed? 
Nem válaszoltam csak néztem a szemét. Egyre közelebb húztam magamhoz és ezt probálta akadályozni, de erősebb voltam nála. Mikor ajkaink összeértek volna valaki megszólalt. 
- Jó lenne ha nem erőltetnéd rá! - szólt rám Gemma. 
- Ne haragudj! - engedtem el a kezét. 
Csak felpattant és nem is válaszolt. Bement a konyha részlegre. 
- Már majdnem beismerte nekem, hogy szerelmes beléd, de Te mindent elrontasz! - mondta mérgesen Gemma. 
~Skyler szemszöge~
Mikor Hary majdnem megcsókolt, szerencsére Gemma bejött és ez által Harold elengedett. Bementem a konyhába és csináltam magamnak kávét. Leültem és inni kezdtem. Mikor már a felénél jártam megszólalt a telefonom. Megnéztem, hogy ki az, de csak a számot mutatta, a nevét nem. Végül a fülemhez emeltem.
- Igen? - szóltam bele. 
- Szia, Ashlyn vagyok. - köszönt bele egy sulis barátnőm, régen velük voltam Pompon lány. 
- Szia Ashlyn. - köszöntem. - Rég beszéltünk. 
- Igen tudom. Azért hívtalak, hogy a banda megint összeáll, nem akarsz Te is eljönni? 
- Ashlyen, én mennék, de nem tartózkodom LA-ben. 
- Én New Yorkba vagyok és a lányok is. Ott találkozunk ahol minden elkezdődött. 
- Akkor benne vagyok, én is itt vagyok. - mosolyogtam. 
- Holnap lesz, a szokásos helyen, 11-kor. A lányok is itt lesznek. 
- Oké, akkor holnap találkozunk. Szia. - köszöntem el. 
- Szia. - és letettük. Gemma jött be és leült mellém. 
- Hova mész holnap? - kérdezte. 
Nem válaszoltam csak bele ittam a kávémba, ami teljesen kihűlt. 
- Nem akarod elmondani? - megráztam a fejem. - Akkor ha majd beszélni szeretnél róla én itt leszek. - ölelt meg. 
- Meddig leszünk New Yorkba? 
- Még legalább két hétig, mert több koncert lesz mint gondolták és utána megyünk vissza Londonba. Te peig hozzám költözöl! - közölte a tervét. 
- És ha nem?
- Ha önszántadból nem akkor majd kényszerítelek! - mosolygott büszkén. Bementem a háló részhez és a fiúk nem voltak ott mert elmentek egy interjúra este pedig koncert. Csináltam magamról képet és fel is raktam Twittere. 



@Skyler_Austin: Elvagyok!!! 


Láttam, hogy Louis, Zayn, Liam, Niall és még harry is követnek. Visszakövettem őket. A telefonomat  elraktam. 

~Másnap~ 
Reggel 9 óra volt, hogy felkeltem. A tegnapi koncert nagyon jó volt. A srácok és Gemma még nagyban aludt. Kimentem a konyhába és csináltam kávét, meg egy szendvicset. mire megettem már fél 10 volt, Szedtem elő ruhát és mentem a fürdőbe. Gyorsan lezuhanyoztam. Megtörölköztem és öltöztem is fel. Raktam fel sminket,  a hajamat meg csak kiengedve hagytam. Egy táskába beledobáltam a cuccom és felhúztam egy dzsekit. Gyorsan írtam egy üzenetet. 

"Elmentem, majd jövök! Sky :) "


Ahogy kiléptem a buszból fogtam egy Taxit és bediktáltam a címet. Amikor odaértem a lányok már ott voltak. Megöleltük egymást. 

Bementünk a terembe és Ashlyen elővett egy képet, amikor még nagyon kezdők voltunk és talán az az első közös képünk. 



Beszélgettünk, mindneről majd még nézegettünk képeket. 




Addig voltam távol míg Gemma már hívott, hogy vissza kéne menni. Így mentem. Elköszöntem tőlük, Taxival mentem vissza a buszhoz. Amikor odaértünk kifizettem a Taxist és bementem. nem csak Gemma volt az egyetlen lány hanem még volt ott egy hosszú barna hajú is.



- Sziasztok! - köszöntem erre mindenki rám nézett. 
- Szia. - ölelt meg Louis. 
- Szia, Ella White vagyok. - nyújtotta a kezét. 
- Szia, Skyler Austin. - fogtam vele kezet. . . 

Sziasztok!
Itt az új rész. Remélem tetszik, ha igen akkor komizzatok vagy pipáljatok! Köszönjük a három rendszeres olvasót!!!

Szerintetek ki Ella White? 

                                                    Ölelünk titeket, Ell és Sky. . .

2014. február 17., hétfő

5.Rész - Szörnyű álmok!!!

Mikor megébredtem síri csend honolt a buszban. Csak a zötykölődés hallatszott. Nem csoda, ha mindenki alszik. A telefonom kijelzőjére pillantva nagyra nyíltak szemeim. Miért vagyok fent már hajnali 6-kor, mikor máskor délben sem tudnak kiráncigálni az ágyból. Furcsa. Ráadásul nem is aludtam valami jól az éjszaka folyamán. Szinte csak forgolódtam. Nem tudom miért, de mindegy is. Halkan lemásztam az ágyról, majd a nappaliszerű helység felé vettem az irányt. Levágtam magam a kanapéra, majd becsuktam szemeim. Fáradt voltam, de nem tudtam aludni. Előszedtem a fülhallgatóm és elhelyeztem a fülemben. Valami lassú számot kapcsoltam hátha sikerül elaludnom. Általában bejön. Ne most nem úgy tűnt,mintha sikerülne. Egy biztos, baromi nyűgös leszek ma. Ez van, ha nem alszom ki magam.
-Jó reggelt csajszi.-zökkentett ki Gemma
-Neked is.-nyöszörögtem halkan
-Nyúzottnak tűnsz.-mondta
-Az is vagyok.-válaszoltam feltápászkodva
Abban a pillanatban ahogy felültem iszonyatosat nyilallt a fejembe. Odakaptam kezemmel, majd lassan felálltam a kanapéról.
-Van valami fejfájás ellen?-kérdeztem
-A polcon a fürdőben.-jelent meg Louis
Hálából megöleltem, majd a fürdő felé vettem az irányt. Előkerestem, majd visszatértem a nappaliba. Töltöttem egy pohár vizet, majd ahogyan kell , lenyeltem a gyógyszert kíséretében. lassan csatlakoztak hozzánk a többiek is és együtt nekifogtunk a reggelinek. Megjelent Harry is. Ahogy sejtettem, elég nyúzottnak néz ki. De nem érdekel. Haragszom rá. Mellettem foglalt helyet,mivel nem volt más választása. Szerintem ő sem repesett az örömtől, mert látszott, hogy próbál elhúzódik. Mikor elegem lett ebből felálltam és visszavonultam az ágyba.
Mikor felkeltem Harry a mellettem lévő ágyon volt és a telefonján pötyögött valamit. Nem nagyon izgatott. Megnéztem a telefonom, hogy mennyi az idő és pontosan 12:00 volt. Kikeltem az ágyból és mentem a hang irányába. Ahogy kiértem Gemma rám nézett és fel is pattant, majd a nyakamba ugrott. 
- Miről maradtam le? - ültem le mikor Gem elengedett. 
- Semmi, csak szimplán jó kedvem van. - rántott vállat. 
- Értem. - mosolyogtam. 
Ettem, abból amit Niall csinál, és igen adott. 
Majd felöltöztem. 

Megmostam a fogam, megfésülködtem és feltettem egy kis sminket, majd kimentem és felvettem egy fehér tornacipőt. 
Visszamentem a többiekhez és leültem én is TV-ni. A TV-be egy interjú ment, és az apám volt a műsorvezető, miatta közösítettek ki a suliba... Mindig megkaptam, hogy csak azért ismerek pár híresebb embert mert apuci pici lánya vagyok, mikor ez egyáltalán nem így volt! a bátyámat jobban szerettél, de a bátyám szeretett engem helyettük is. Sokkal jobb szülő lett volna belőle mint anyáékból bármikor is lesz. Még most se hívnak fel.
A gondolat menetemet a telefonom csörgése zavarta meg. Ahogy ránéztem a kijelzőre anyát láttam. Bementem a háló részhez. Leültem az ágyamra. Elhúztam a zöld csíkot és a fülemhez emeltem.
- Szia! - szóltam bele.
- Szia, Kicsim! - szólt bele anya. Hallottam a hangján, hogy valami nincs rendben.
- Anya baj van? - kérdeztem rá.
- Nem, nincs semmi! Hogy érzed magad? - terelt, tudom, hogy valami nem mond el! Nem vagyunk olyan jóba, de azért ismerem az anyám!
- Anya ne terelj!
- Kicsim, kaptunk egy levelet. Tudjuk ki ölte meg a bátyádat. - sóhajtott.
- anya ez nem jó vicc! - nevetek.
- Kicsim nem viccelek, és mostantól Te is veszélyben vagy! Vigyázz magadra! még csak az kéne, hogy Téged is elveszítsünk! Hívunk minden nap, vagy inkább Te minket vagy valahogy eldől! Most mennem kell. Szia. - meg se várta, hogy elköszönjek már le is tette. Elkezdtem sírni. Addig sírtam míg elöntött a düh. Megnyugtattam magam, nagy nehezen. Megmostam az arcom és megcsináltam a sminkem, hogy ne látszódjon, hogy sírtam. Elhatároztam, hogy nem mondom el senkinek! Vagy még is? Van egy srác, aki Davet nagyon jól ismerte és pont New Yorkba lakik. Megkerestem a telefonomat és elkezdtem keresni a nevét, Tayler. Egy kis idő után meg is lett. Gyorsan fel is hívtam.
- Skyler! Szia. - szólt bele.
- Szia, Tayler, igen én vagyok! - szóltam bele én is.
- Mi van veled? Jól vagy?
- Igen, éppen New Yorkba vagyok, találkozhatnánk? - kérdeztem.
- Persze! Mikor és hol? - ment bele.
- Mondj Te! Nekem mindegy. - rántottam vállat, de ez  nem látta.
- Akkor ma este, egy klubban?
- Oké. - lediktálta a címet és hogy mikor találkozunk pontosan. megmondta, hogy csinosan öltözzek fel mert az a kedvenc helye és, hogy ne hozzak rá szégyent! A többiekkel még TV-t néztem majd mentem készülni. Persze akkor kitalálták, hogy jönnek ők is. REMEK!!! Gemma végig faggatott, hogy mi van most Harryvel és velem. Mi lenne? Gyorsan elkészültünk.
Gemma ruhája:

Skyler ruhája:

Felhúztuk a cipőnket, a fiúk már kint vártak ránk, majd el is indultunk. A klub előtt, megláttam Taylert. Intett a fejével és beindult. Szólt a biztonsági őrnek, így minket is beengedtek. Ahogy beértünk a srácok kerestek helyet és le is ültek én meg megkerestem Taylert. Egy bárszéken meg is találtam. Odamentem hozzá és leültem mellé.
- Csak nem a híres One Direction-nal jöttél? - fordult felém.
- De. Az egyik nővére Dave barátnője volt. - néztem én is rá.
- Sajnálom a bátyád, de ezt már mondtam. - nézett a szemembe.
- Köszönöm, és tudom, hogy mondtad. Szinte Te voltál a támaszom mikor ő meghalt. - öleltem meg, amit viszonzott is.
- Sky, Miért hívtál fel? Nagyon meglepett. Azt hittem miután bevallottam, hogy szerelmes vagyok beléd el is felejthetem, hogy még látlak.
- Tayler, nekem Te csak barát vagy! nem több! De ezt már megbeszéltük! Ne kezdjük megint, kérlek! - néztem rá.
- Nem fogom erőltetni, nem vagyok olyan! Akkor a lényegre ha kérhetem!
- Persze! - sóhajtottam. - Anyáék kaptak egy levelet és tudják, hogy ki ölte meg Dave-et. És én ezt ki is fogom deríteni, mivel szerintem anya nem hajlandó elmondani. Segítesz?
- Ööö. . . Persze, segítek, de pontosan mire is gondoltál?
- Tayler tudom, hogy öltél már embert. Dave is tudom, hogy benne volt! ne nézz hülyének! Több dolgot is megbeszéltük Daveel mint hinnéd! - nézek rá szúrósan.
- Megmondtam neki, hogy ezekről neked nem szólhat! - háborodott fel.
- nem is mondta el! Hallottam mikor beszéltetek és láttam mikor lelőtettek egy embert.
- a kis barátaid elég szúrósan néznek ránk! - mutatott feléjük.
- Csak féltenek! - rántottam vállat.
- Skyler, mit akarsz pontosan? - húzza fel a szemöldökét.
- Megkeresni és megölni a bátyám gyilkosát! - mondtam keményen.
- Skyler, Te eszednél vagy? Tudod milyen kockázatos? Nem engedhetem meg! Dave megkért rá, hogy vigyázzak rád, nem még bajba is sodorni! - állt fel.
- Ha elmész, egyedül cinálom meg! - álltam fel én is.
- Szólj a barátaidnak, hogy majd holnap visszamész! Elmegyünk és mutatok valamit. - forgatta a szemét.
Elindultam a srácok felé. Mikor odaértem Gemma szúrósan nézett rám.
- Elmegyek, majd holnap találkozunk. - fordultam meg, de valaki a karom után kapott.
- Nem mehetsz el vele! - mondta szigorúan Harry.
- Te nekem nem mondod meg, hogy mit csináljak és mit nem! - téptem ki szorításából a karom.
- Skyler ez tényleg nem jó ötlet, én ismerem Taylert. - állt fel Gemma.
- Valami probléma van? - jött oda Tayler. - Gemma! - nézett a lány felé.
- Tayler! - fintorgott.
- Menjünk! - fordultam Tayler felé.
- Skyler minek mész el vele? - Gemma.
Nem válaszoltam rá.
- Skyler, a szüleid rám bíztak! Nem szeretném, hogy bajod essen! - fogtam meg a kezem.
- Skyler, igaza van! Én nem tudok segíteni neked! Megígértem a bátyádnak! - nézett rám Tayler , és elment volna.
- Ha elmész elmegyek a rendőrségre! A bátyámat már úgyse vonhatják felelősségre! - fenyegettem.
- Olyan vagy mint a bátyád, makacs mint az öszvér! - nevetett.
- Tayler, vigyél el! - kértem.
- ha ő megy én is megyek! - Gemma.
- Meg mi is! - mondták a fiúk.
- Oké, de az úton meg se szólaltok! - mondta keményen.
- Oké. - mondták.
Kimentünk a bárból és egy fekete autóba szálltunk be. Én ültem ellőre. Tayler pedig vezetett. A srácok se nyomorogtak hátul mivel kisbuszhoz hasonlított, de mégse az volt. Egy házhoz értünk inkább egy villába. Kiszálltunk és rögtön nagy gorillák jelentek meg. Az egyik rám nézett és rögtön meg is ismertem. Elkezdtem felé rohanni. Nathan. Kitárta a karját és meg is ölelt.
- Mi van Kicsi lány? - nézett le rám.
- Nem vagyok kicsi, Jó? - boxoltam bele a vállába.
- De az vagy! - nevetett. Kb: 3 m magas. nem tudom, mikor utoljára láttam magasabb volt, vagy csak azóta én nőttem, inkább az utolsóra tippelek.
Bementünk a házba és kaptam Taylertől fekete ruhákat, amiket fel is vettem.
Ruhám:

Visszamentem a nappaliba, ahol már más hangokat is hallottam. . . 

2014. február 14., péntek

3. Rész - Jobban vagy?

Sziasztok! Itt az új rész! Remélem tetszik és komiztok vagy pipáltok! Jó olvasást! A következő résszel kapcsolatba nem tudom, hogy mikor lesz, de ahogy megírtuk ki is rakjuk...  Sky :) 

- Ma megyünk. . . – kezdte Louis. – bulizni! – kiabálta el magát.
- Oké. – ültem bele a fotelba. Nem érzem jól magam. Fáj a fejem és szédülök.
- Sky, jól vagy? – lépett elém Gemma.
- . . – ahogy kinyitottam a számat éreztem, hogy hányni fogok. Rohantam be a fürdőbe és becsaptam az ajtót majd csak adtam ki magamból a kaját. Mikor végeztem megmostam a fogamat és az arcom, majd kimentem.
- Jobban vagy? – Zayn.
- Igen. – bólintottam és visszaültem.
- Akkor te nem jössz bulizni? – Niall.
- Te hülye, az előbb hányt, hogy jönne? – lökte meg Liam.
- Jó csak kérdeztem. – emelte fel a kezét.
- Nem megyek, egyébként sincs kedvem hozzá. – ráztam a fejem.
- Akkor én itthon maradok veled. – ült le mellém Gemma.
- De, hogy menj bulizni! Megleszek egyedül, tudok gondolkodni. Meg lehet, hogy elmegyek táncolni, nem tudom. – utasítottam vissza.
- Egyedül nem mész sehova. Ha táncolni mész, akkor mi is megyünk! – Louis.
- Én se megyek, mert szédülök. – fogtam a fejemet. 
- Nekem nincs kedvem bulizni, én itthon maradok! – mondta Harry.
- Oké. Mi meg menjünk bulizni! – Zayn.
- Na, mi megyünk! Ha baj van, szóljatok! – ölelt meg Gemma majd kimentek. Harry bent maradt. Elővettem a gépem és bekapcsoltam. Kerestem filmet és bedugtam a fülesemet. Elkezdtem nézni. A végére már majdnem elaludtam. Lehajtottam a tetejét és leraktam. Gyorsan átöltöztem és befeküdtem az ágyba Harry mellé. Álmában magához húzott, és amikor próbáltam kimászni a szorítása alól még jobban szorítani kezdett, inkább hagytam a végén még megfolyt. Lehunytam a szemem és jött is az álom manó.
Reggel arra keltem, hogy a nap bántja a szemem. Harry már nem ölelt, és ahogy a hátam mögé néztem nem is volt az ágyba.
Elkezdtem gondolkodni. Vajon azért maradt, itthon mert velem akart lenni vagy, mert tényleg nem volt kedve bulizni, menni. Részemről a második valóságosabbnak tűnik! Kikeltem az ágyból és kerestem ruhát. Bementem a fürdőbe és Harry meztelenül állt előttem. A szemem elé kaptam a kezem és megfordultam majd visszamentem. Ledobtam az ágyra a ruhám és mentem Gemma szobájába.
- Gemma. – nyitottam be. AZ ágyon ült és gépezett.
- Mond. – nézett fel rám.
- Reggel mikor felkeltem beakartam menni a fürdőbe és be is mentem. Beléptem és Harry meztelenül állt előttem! – dőltem rá az ágyra.
Csak elkezdett nevetni.
- Ezt te nevetségesnek hiszed? – néztem rá szúrósan és rögtön abba hagyta.
- Igen. Rányitottál az öcsémre miközben öltözött vagy tudom is én. – mosolygott, láttam az arcán, hogy visszatartja a nevetést.
- Kösz. – hunyorítottam.
- Nagyon szívese máskor is. Ma lesz egy koncert és interjú, holnap is lesz egy interjújuk és megyünk New Yorkba! – közölte.
- Oké. – rántottam vállat.
- Most ha Harry közelébe kerülsz, elfogsz pirulni? – ült mellém.
- Azt hiszem… - mosolyogtam.
Még egy ideig beszélgettünk majd visszamentem a szobánkba. Harry az ágyon ült és gépezett.
*Harry szemszöge*
 Mikor Skyler rám nyitott nem volt rajtam semmi. Eléggé zavarba jött és gyorsan a kezét a szeme elé kapta. Becsukta az ajtót és már nem is láttam. Nagyon széplány és kedves, aranyos, okos és nagyon jól táncol! Gyorsan felöltöztem és mentem ki. Skyler nem volt a szobába csak az ágyon láttam a ruháját, amit úgy veszek le, hogy csak ledobta. Leültem és elővettem a gépem. Megnéztem mindent, majd Skyler lépett be a szobába. Rám nézett és én is rá, de gyorsan elkapta a tekintetét. Felkapta a ruháját és bement a fürdőbe. Hallottam, ahogy a zár elfordul majd, ahogy folyik a víz. Úgy 20 perc múlva kilépett és nagyon jól állt neki az a rövidnadrág. Nem nézett rám csak a telefonjához sétált. Elkezdett rajta valamit pötyögni és le is rakta.
- Megyek enni, jössz? – álltam fel.
- Igen. – bólintott és felhúzta a magas sarkú cipőjét. Felállt és mentünk is le. Én mentem hátul és nem egyszer fenekére keveredett a tekintetem. Ahogy beértünk az étterem részlegre, megláttuk a fiúkat, akik nagyban integetnek nekünk. Louis nevetett, Zayn evett, Niall meg zabált, Liam meg csak szürcsölgette a kávéját, Gemma meg kacsintott Skyler-re de én is észrevettem. Leültünk és én Skyler és Louis közé kerültem. Skyler másik oldalán meg Gemma ült. Rendeltünk kaját és ettünk is. Skylernek megszólalt a telefonja így elnézést kért és arrébb ment. Ahogy ránéztem mosolygott. Majd visszajött és folytatta az evést. Miután ettünk visszamentünk a szobánkba és én gyorsan összepakoltam Skyler meg csak szépen lassan. Ahogy végeztünk mentünk a buszhoz és beraktuk a cuccunkat. Skyler és Gemma ottmaradtak, mi meg mentünk az interjúra.
Nagyon sokat kérdezgettek minket Skylerről, de mindegyiket kivédtük. Visszamentünk a buszhoz, a lányok filmet néztek, megint. Leültünk melléjük és néztük mi is velük.
- Mi a címe? – szólalt meg Niall.

A lányok olyan csúnyán néztek rá, hogy el is ment. Néztük tovább a filmet. Mondjuk én Skylert néztem. . .  

2. Rész... :) - Koncert és filmezés

Sziasztok!
Meghoztam a második részt is. Nem tudom mikor jön a harmadik, majd jön, de legkésőbb holnapután. Jó olvasást! Iratkozzatok fel és komizzatok! Sky :*


- Skyler! – jött oda hozzánk Harry. – El akarok neked mondani valamit. – támaszkodott meg a pultba. – Kicsit sokat ittam! – nevetett.
- Jó Harry erre mi is rájöttünk! – forgattam a szemem.
Gemmával és Liamel összeszedtünk mindenkit és mentünk vissza a buszhoz. Zayn és Niall annyira nem rúgtak be, de Louis és Harry valahogy jobban! Ahogy visszaértünk olyan4 óra fele lehetett. A fiúk csak ledobálták a ruháikat és nem akartak lefeküdni. Mi is Gemmával átöltöztünk a pizsamánkba. A fiúk a nappali szerűségbe ültek és nevettek.
- Fiú feküdjetek már le! – könyörögtünk nekik.
- Én mentem. – állt fel Niall és Zayn. Ők még észnél voltak.
- Harry, Louis bevonszolnátok a seggeteket az ágyba? – Gemma.
- Ha aludhatok Skylerrel akkkor én megyek. – mosolygott Harry.
- Én Liamel. – ölelte meg Louis Liamet.
- Gyere. – fogtam meg Harry kezét és behúztam az ágyba. Én feküdtem belülre ő pedig átölelt. Adott egy puszit és aludtunk is.
Reggel mikor felkeltem már világos volt. Harry még mindig ölelt és kezdett egyre szorosabban.
- Harry ez fáj! – szóltam neki mire lazított a szorításán. Kimásztam és otthagytam. Leültem a nappaliba és elkezdtem gondolkodni.
Miért akart Harry velem aludni? Miért mondja azt Gemma, hogy neki is tetszek? Még vagy ezer kérdés megfordult a fejembe, de egyikre sem tudok választ adni. Igaza van Gemmának, nekem tetszik, csak azt kéne kideríteni, hogy neki is én. Elővettem a telefonomat és felnéztem Twittere meg Facebookra. Jött egy kép Facebookra amin még a bátyámmal vagyok. Lementettem magamnak és be is állítottam háttérképnek. Elkezdtem nézegetni a képet. Milyen boldogok voltunk. Olyan volt nekem a bátyám, Dave mintha a legjobb barátnőm lenne. Addig gondolkodtam, rajta míg kifolyót egy kövér könnycsepp a szememből. Valaki leült mellém és megölelt.
- Ne sírj! – simogatta a hátam.
- Nagyon hiányzik! – néztem fel Gemmára.
- Én elhiszem, de Dave nem azt szeretné látni, ahogy egy év után is itt sírsz! Tudod, hogy nagyon utálta, amikor valaki sír! – mosolygott. – Nekem is nehéz, mert beleszerettem, és nem voltunk együtt három hónapnál tovább együtt. – folyót ki neki is egy könnycsepp. Megöleltem és úgy szipogtunk mind a ketten.
- Itt meg mi folyik? – lépetek be a fiúk.
- Semmi. – töröltem meg a szemeimet.
- Csak sírtunk egy sort? – rántott vállat Gem.
- És min? – ült le mellém Harry.
- Ami miatt nem beszélek a szüleimmel. – közöltem.
- És miért nem beszélsz? – Louis.
- Mert meghalt a bátyám és nagy részben ők tehetnek róla! – folyót ki megint egy könnycsepp.
Harry magához húzott és adott a hajamba egy puszit.
A sírásom után el kellett kezdeni készülődni, mert mentek próbára és utána meg koncert, ami kilenckor kezdődik.
Gemma ruhája:

Én ruhám:

A koncert helyszínére érve már nagyon sokan voltak, így is hátul mentünk be. Gemma húzott maga után az öltözőkhöz. Bementünk az öltözőbe és mindenki ott volt. Harryn, Zaynen és Louisn csak egy boxer volt a többiek normális öltözetbe.
- Gemma anyáék is itt vannak! – szólalt meg Harry.
- Nekem nem is mondta. – ült le és engem is húzott.
Egyszer csak kopogtak, Anne és Robin jött be az ajtón. Megöleltek mindenkit és Anne megállt előttem és elmosolyodott, majd meg is ölelt.
- Jaj, el se hiszem, hogy látlak! – ölelgetett.
- Hiányoztál. – engedtük el egymást.
- Anya ti ismeritek egymást? – húzta fel a szemöldökét Harry.
- Jó, hogy! A bátya a nővérednek a barátja volt.
- Én erről miért nem tudtam?
- Mert nem kérdezted! – vágta rá Gemma.
A fiúk elkészültek és mentek a színpadra, mi meg a színfalak mögé. 2 órás koncert után és így is visszatapsolták őket még 2-szer. Visszamentünk a buszhoz és mindenki ment fürdeni majd lefeküdni.
Reggel magamtól keltem. Kikeltem az ágyból és meglepetésemre senki nem volt már a helyén. Megnéztem az időt és 12:57. Jézus mennyit aludtam. Kimentem a nappali szerűségbe és mindenki ott volt.
- Jó reggelt! – köszöntem és leültem. Nem Harry mellé! Gemma és Liam közé ültem le.
- Neked is. – köszöntek.
- Skyler akkor eljössz velünk a turné további részére? – Zayn.
- Nem tudom. – döntöttem hátra a fejem.
- Nem fogadunk el semleges választ! – vágott egy „EZVAN” fejt Louis.
- Akkor, megyek. – mosolyogtam.
- Jó, akkor a fiúknak van egy interjújuk és mi addig összeszedjük a cuccodat. – mondta Gemma.
- Oké, akkor megyek és felöltözök. – álltam fel és mentem. Kerestem ruhát és mentem a „fürdőbe”. Elvégeztem a reggeli teendőimet és fel is öltöztem.
Ruhám:

Feltettem egy kis sminket és mentünk is. A házhoz érve beengedtem magunkat és mentünk fel a szobámba összeszedni a cuccomat. Gemma szedte össze, mert olyat kell vinni, ami dögös és szerezhetek vele pasit. Remek! Magas sarkú, miniszoknya. Semmi nadrág vagy tornacipő! Mi lesz velem. Persze dobáltam bele olyan ruhákat is, de csak akkor mikor nem látta. Majd hívtunk egy taxit én, míg ideért írtam anyáéknak egy levelet, hogy elmentem Gemmával. Gemmát ismerik, és nagyon szeretik! Beültünk a taxiba és visszamentünk a buszhoz. Még a fiúk nem voltak ott így elkezdtünk nézni egy filmet és fagyit ettünk, Gemma epreset, én csokisat. A felhők felett három méterrel-t néztük. A fiúk mikor visszaértek nem szóltak hozzánk, mert Gemma felrakta a kezét, hogy kuss. Tovább néztük a filmet, majd mikor vége lett ettük tovább a fagyit. A fiúk bevonultak a haló részbe és ott nevettek, amit kint is hallottunk. Gemma rám nézett.
- Mi van? – kérdeztem mikor kezdett idegesíteni.
- Nem láttad, hogy nézett rád? – lökött meg.
- Nem is néztem rá!
- De miért nem?
- Mert nem! – rántottam vállat.
A nap további részében beszélgettünk és a fiúkkal együtt megnéztünk egy filmet. Nem tudom mi a címe. Este egy sajtótájékoztató után elindultunk Párizsba, repülővel. Mikor odaértünk Paul kiosztotta a szobákat és én nem Gemmát kaptam meg, hanem Harryt. De jó! Gemma csak mosolygott, ő egyedül lesz egy szobába. Bevittük a cuccunkat, lezuhanyoztunk és aludtunk is, mivel este értünk oda.
Reggel 10-kor keltem, Harry még édesen aludt mellettem. Nagyon helyes! Kerestem magamnak ruhát és mentem a fürdőbe. Gyorsan lezuhanyoztam és megmostam a hajamat. Megszárítkoztam és öltöztem fel.
Ruhám:

Tettem fel egy kis sminket és felfogtam a hajam egy egyszerű copfba. Kimentem és Harry már az ágyban ült. Felnézett a telefonjából és végig márt.
- Jó reggelt! – köszönt.
- Neked is! – mentem a bőröndömhöz, amibe benne van a laptopom. Kivettem és leültem az ágyra, majd bekapcsoltam. Ahogy bekapcsolt felnéztem Twittere. Rengeteg követőm lett és posztokba is megjelöltek. Elkezdtem nézegetni, amikbe megjelöltek. Jake is írt ki:

@Jake_Dance: Jó volt táncolni veled! @Skyler_Austin

Én is írtam hozzá:

@Skyler_Austin: Veled is jó volt táncolni! @Jake_Dance

Megnéztem még pár dolgot, majd átmentem Facebookra. Miután végeztem kikapcsoltam a gépet.
- Jössz enni? – kérdezte Harry és elkezdett felöltözni.
- Igen. – mosolyogtam.
- Mindjárt mehetünk. – ment be a fürdőbe. 10 perc múlva ki is jött teljes harci felszerelésbe. Lesétáltunk az étterem részhez és leültünk. Rendeltünk kaját majd ettünk. Harry tojásrántottát evett, mint én és kávét ittunk. Kiakartam fizetni az én részemet, de Harry nem engedte így ő fizetett. Visszamentünk a szobánkba, és ahogy beléptünk már jöttek is a többiek be.
- Jó reggelt! – köszöntek és leültek.
- Hali. – intettünk.

- Ma megyünk. . . – kezdte Louis. - . . . . . . .

2014. február 13., csütörtök

1. rész!!! Ismerkedés és buli!

Ahogy felkeltem már csörgött is a telefonom. Az éjjeli szekrényhez nyúltam és kitapogattam. Csak felvettem és meg se néztem, hogy ki az.
- Igen? – szóltam bele.
- Szia, Gemma vagyok. – halottam barátnőm hangját.
- Szia. – köszöntem. – Mi újság?
- Semmi. Los Angelesbe vagyok, gondoltam találkozhatnánk. Ráérsz?
- Igen, most keltem. – ásítottam.
- Csak úgy felkészítelek, hogy öt fiúval fogsz még rajtam kívül találkozni! Harry már meg akar ismerni! – nevetett.
- Most ráérek, csak el kell készülnöm és mondj, egy helyet ahol találkozunk.
- Buszon fogsz velünk utazni! Jahhh és pakol legalább két napra, mert jössz velünk egy közeli városba! Nincs nemleges válasz! A közeli Hotel előtt áll a busz.
- Ööö. . . Oké. Akkor összeszedem magam és a cuccomat is és indulok. – lediktálta a címet és hagyott készülődni.
Elmentem gyorsan lezuhanyoztam és megmostam a hajam. Kerestem ruhát és felöltöztem.

Egy táskába beledobáltam a cuccom, szó szerint és lementem. Anyáék Hawaii-n vannak, mert most volt a házassági évfordulójuk, engem itt hagytak szerencsére. Bezártam az ajtót és leintettem egy Taxit. Beültem és bediktáltam a címet, amit Gemma adott. Ahogy odaértünk kifizettem és ment is el. Kiszálltam és meghallottam a zenét meg a barátaimat, akik nem piszkáltak a suliba. Imádok táncolni!!! Ezt senki nem tudja rólam. Lepacsiztak velem és az egyik srác Jake megfogta a kezem és elkezdett velem táncolni.
 
Megláttam egy buszt és Gemmát kiszállni. Rámosolyogtam mire ő is rám és kacsintott. Tovább táncoltunk végül feldobott a levegőbe én pedig forogtam kettőt. Ahogy leérkeztem megölelt és el is köszöntek. Odamentem Gemmához és rajta kívül még 5 sráchoz. Gemma a nyakamba ugrott és úgy ölelt.
- Nekem is hiányoztál, de megfulladok! – szóltam rá, mert még mindig ölelt.
- Bocsi. – engedett el. – Skylet ő itt az öcsém Harry és a haverjai Liam, Niall, Louis és Zayn. – mutatott végig a fiúkon. – Srácok ő itt Skyler, akiről már nagyon sokat beszéltem nektek. – mosolygott.
- Szia. – fogtam meg a kezemet Harry és egy puszit nyomott a kézfejemre.
- Sziasztok. – intettem. Mindenki megölelt és kaptam puszit is ami nekem szokatlan.
- Jut eszembe, hogy, hogy most beszélsz? – húzott be a buszba Gemma.
- Valamennyire sikerült feldolgoznom. – ültem le mivel Gemma lehúzott.
- Mit csináltál? – húzta fel a szemöldökét.
- Kösz a bizalmat! – boxoltam bele a vállába. – Elég sokat voltam nála és kisírtam magam, meg beszéltem hozzá, pedig semmi értelme nem volt. – hunytam le a szemem.
- Miről van szó? – néztek ránk a fiúk.
- Ha akarja, elmondja, ha nem akkor nem. – mondta Gemma.
- Srácok bocsi, de még nem akarom. – néztem rájuk.
- Rendben, ránk számíthatsz! – Louis.
- Köszönöm! – mosolyogtam.
- Na, srácok! – lépett be egy középkorú nagydarab férfi a buszba. – Ma szabadok vagytok, de nem berúgni, Harry és Louis! – nézett a két srácra.
- Hééé! – horkantak fel.
- Gemma, ha lehet, figyelj rájuk! – nézett a lányra. – Paul vagyok! – nyújtotta felém a kezét.
- Skyler. – ráztam vele kezet.
- Örültem. – mosolygott. – Tegezz nyugodtan!
- Én is. – mosolyogtam vissza.
Paul elmondott még pár dolgot, majd elment. Gemma megmutatta hol fogok aludni. Harryvel leszek egy szintbe, Gemma meg alatta Liam pedig felettem alattam meg Niall, Harry felett pedig Louis. Zaynnek külön ágya van. A srácok nagyon jó fejek és kedvesek is. Harry mindig nézett! Volt, hogy beszélgettünk és megdícsérte, hogy milyen szép szemem van, meg ilyenek, teljes gőzerővel bókolt! Tetszik, Harry, de nem tudom, Gemma mindig azt mondta, hogy milyen nőcsábász. Miért pont miattam változna meg és megmaradna mellettem. Teljes képtelenség! Gemma ötletéből elmentünk vásárolni ahova a srácok is jöttek velünk. Rengeteg ruhát néztünk meg és próbáltunk fel! Egy üzletbe találkoztunk a barátaimmal, akikkel az utcán is. Jessy bólintott és Adam már vette is elő a telefonját és a hangszórókat, majd bekapcsolt egy zenét. Jake megint rám mosolygott és felkért táncolni, de most tiltakoztam. Elkezdett táncolni a zenére és egész jó volt, majd jött, amikor a lányok mögém álltak és mi kezdtünk el táncolni. Nagyon jó volt, mint régen. Nagyon jól éreztem magam!!! Egyszer csak egy ismerős dal szólalt fel.
Megálltam és elmosolyodtam, valaki megfogta a derekam és magához húzott. Jake nem lehetett, hiszen ő előttem állt. Felpillantottam és Harry fogta a derekam. Rám mosolygott és elkezdett mozogni, amit én követtem is. Nagyon jó volt vele táncolni. A többiek is csatlakoztam Jake meg a többiek meg csak néztek minket. Az eladó csodálkozva nézett minket. Ahogy a számnak vége lett mi is abba hagytuk a táncot. Harry magával szembe fordított és a mélyen a szemembe nézett, ahogy én is az övébe.
- KHM! – köszörülte meg a torkát Niall. – Vannak mások is!
- Kösz! – mondta Harry és megölelt, amit viszonoztam is.
A barátaim megint elmentek és mi még vásároltunk pár dolgot. Harry segített ruhát és cipőt választani az esti bulira. Visszamentünk a buszhoz és anyáék hívtak. Csak ők beszéltek, mert náluk még tartom a némaságomat. Gemma is ott ült mellettem és ő beszélt helyettem, mikor kérdeztek. A fiúk nem jöttek be a képbe csak szembe ültek velünk és figyeltek minket, főleg Harry!  Kicsit kezd az agyamra menni, pedig nekem nagyon is tetszik. Miután anyáékkal beszéltünk Gemmával elvonultunk készülődni. Besütöttem a haját és ő is az enyémet. Megcsináltam neki a sminkjét és ő is nekem. Felvettük a ruháinkat és a cipőinket.
 Gemma ruhája:
Én ruhám:

Felvettem egy dzsekit és mentünk a buli helyszínére. Ahogy beléptünk megcsapott a pis, cigi és egyéb szagok szaga. Leültünk egy üres bokszba és Louis ment az első körért. Ahogy visszaért volt nála 5 vodka és két koktél, Gemmáé alkoholos az enyém alkoholmentes.
 
Harry mellettem ült és eléggé nézte a combom, áá kicsit se feltűnő!
- Skyler beszélhetnénk? – kérdezte Gemma, aki a másik oldalamon ült.
- Persze. – Harry kiengedett minket és mentünk a mosdóba.
- Tetszik Harry? – kérdezte rögtön.
- Tessék? – húztam fel a szemöldökömet.
- Tetszik az öcsém vagy sem?
- Nem csúnya! – mosolyogtam.
- Beleestél az öcsémbe?
- Csak egy kicsit! – pirultam el és lehajtottam a fejemet.
- Szerintem ő is beléd! – kacsintott és megfogta a kezem majd visszamentünk. Harry beengedett minket mi pedig leültünk. Harry elhívott táncolni és elég jól táncol. Majd visszamentünk és leültünk. Harry elment. Gemmával beszélgettem mikor megláttam Harryt egy szőke cica babával.
- Gemma, nekem nem úgy tűnik, mint akinek bejönnék! – utaltam a csókolózott. – Megyek, iszok valami erőset! – álltam fel és a pulthoz mentem. Kértem magamnak egy Whiskyt és azt meg is ittam. Gemma leült mellém.
- Most leiszod magad? – húzta fel a szemöldökét.
- Nem, annyit nem ér az egész, hogy hülyeséget csináljak! Már bocs!
- Tudom, hogy tetszel neki! Ahogy rád nézett az elárulta! De ha ezt kiakarjuk deríteni, akkor, eljössz velünk a turné további részére és kiderül, hogy, hogy is érez irántad, jah és a fiúk ötlete volt, mert tudták, hogy bírni fognak! – mosolygott.
- Nem tudom Gemma! Amiket meséltél Harryről azok nem igazán arról árulkodnak, hogy nem csak kihasználni fog. Én nem akarok egy trófea lenni, senki számára! – hajtottam le a fejem.
Beszélgettünk még egy ideig, legtöbbet Harryről és róla, ha egyáltalán van ilyen!

- Skyler! – jött oda hozzánk Harry. – El akarok neked mondani valamit. – támaszkodott meg a pultba. . .