23. Rész - Love or friends?

Sziasztok, Csajok!

Ezentúl nem úgy jönnek a részek ahogy megvannak a komik, hanem egy héten kétszer.

Ez a két nap a HÉTFŐ és a  KEDD!!! 

Jó olvasást a részhez, legközelebb hétfőn jön a rész!! 

Puszi: Ella & Skyler... *-* 

~Skyler~

Mikor Harryt megláttam könnyek gyűltek a szemembe. Louis felment Ellához, de lehet csalódást fog okozni hisz fent van Luke is. Loki és Hatchi a lábamnál leültek én pedig guggolva simogattam őket.
- Skyler, megbeszéljük? - kérdezte halkan Harry.
- Nincs mit megbeszélnünk! - álltam fel és szemébe néztem.
- De igen is van! Skyler ne csináld! Szeretlek, elfogadom, hogy itt akarsz lenni, akkor lehet távkapcsolatunk.
- Nem, Harry, Én nem akarom.
- Miért? Mondj egy okot! - lépett közelebb.
- Nem szeretnék csalódni! És egyébként se bízol meg bennem! - léptem hátrébb.
- De bízok benned! Szeretlek! - fogta meg a kezem, amit Én el is húztam. - Felmegyek. - mentem az Eiffel torony felé. De Harry és a két kutya is jött velem, pontosabban követtek. Ahogy felértünk Luke-ot egyedül találtam, a korlátnak támaszkodott. Amint meglátott elmosolyodott.
- Ella? - kérdeztem.
- Valami sráccal beszélget, de úgy látom, neked is vannak ügyeid! - mutatott a hátam mögött álló Harryre.
- De humoros vagy! - ütöttem a vállába.
- Ez fájt! - fogta a vállát.
- Pedig azt hittem Te kemény vagy! - mosolyogtam.
- Skyler, bocsáss meg! - szólalt meg hirtelen Harry.
- Nekem nem kell megbocsájtanom! Nem hittél nekem, a távkapcsolatba viszont nem hiszek. Lehetünk barátok, de ennyi. - néztem szemébe.
Lukenak megcsörrent a telefonja, amit fel is vett, de arrébb ment.
- Skyler, akkor legyünk barátok, Én benne vagyok! - vett egy mély levegőt.
- Oké. - mosolyogtam.
Őrülök, hogy bele ment, és nem erőszakoskodik. Elköszöntem a többiektől, de Ellától nem tudtam, mert ő még beszélgetett Louisval. Amint hazaértem Daveel találtam magam szembe.
- Hol voltál? - vont kérdőre.
- Miért? - kérdeztem vissza.
- Válaszolj! - kiabált.
- Dave, mi bajod? Sétálni voltam Ellával és egy haverjával.
- Semmi, ne haragudj! - ölelt meg.
- Miért vagy feszült mostanában?

- Gemma felhívott, azt hittem, hogy elmondta neki a barátnője, de nem, kibékültünk és holnap már itt lesz ő is velünk.

- Úgy érted, Gemma és Te újra együtt vagytok? És ide is költözik?
- Igen együtt vagyunk, de nem költözik ide hanem megyünk vissza Londonba. - mosolygott.
- Aham. - mentem fel a lépcsőn. Bementem a szobámba és levágtam magam az ágyra.

~Harry~

Nem kínozhatna még jobban?! Legyünk barátok! Ne már. Én ezt nem fogom kibírni. Mindig mikor mellettem van szeretném magamhoz ölelni törékeny kis testét és megcsókolni édes ajkait. Csak azért egyeztem bele, hogy legyünk barátok, mert nem akartam elveszíteni. Azt nem bírnám elviselni. Így is kínzó lesz számomra, hogy ő itt lesz én pedig több ezer mérföldre innen Londonban. Aszt hiszem meg kéne keresnem Louist. Késő. Megelőzött. Ölében Ellával és egy ismeretlen sráccal mellette rohantak felém.
-Mi történt?-kérdeztem rémülten ?!

~Louis~

Mikor utol értem Ellát csak annyit láttam , hogy nyakát fogva esik össze. Szerencsére időben elkaptam, mielőtt beverhette volna bármijét is. Szólongattam idegesen , de nem válaszolt. Mintha megszűnt volna számára minden, pedig még magánál volt.

-Mi történt?!-jelent meg mellettem az a srác, aki fent volt vele 

-Fogalmam sincs! Mikor leértem összeesett!-mondtam ridegen 

-Gyere utánam!-mondta 

Nem volt ínyemre a dolog, de Elláról volt szó és ő talán tudott segíteni így mentem utána. Közben Harryvel is összefutottunk , és ő is jött velünk. Nem volt messze a ház , ahová tartottunk. Szerencsére. Bent lehelyeztem egy ágyra, mit az ő cuccai vettek körül. Gondolom akkor itt lakott eddig. Idegesen fogtam meg apró kezét arcát figyelve. Folyamatosan nyöszörgött. Forró volt a keze is. A levegőt akadozva vette. Mi történik vele ?! A srác egy injekcióval a kezében tért vissza. Ella karjához tartotta.

-Mi a francot csinálsz?!-förmedtem rá

-Nyugi hős szerelmes. Épp megmentem.-mondta 

Levett egy kevés vért Ellától, majd elvonult. Harry idegesen ült le mellém a földre. Nem bírtam tovább nézni, ahogy szenved! Becsuktam a szemem és elképzelem, hogy minden rendben van. Hogy semmi gond nincs az ég világon. Harry és Skyler újra együtt vannak. Ella és közém pedig semmi sem állhat. Boldogok és gondtalanok vagyunk. Egy olyan világban , ahol semmi rossz nem létezik! Csak is a szerelem! De hamar vissza kellett térnem, mert Ella mocorogni kezdett. Hangosan nyöszörgött és próbált levegőt venni, de nem ment neki. 

-Luke.-nyögött ki egy nevet 

-Ki az a Luke?-kérdeztem Harryt

-Asszem az a gyerek , aki itt van.-mondta ő is döbbenten 

Végszóra robbant be a szobába a srác. Egy másik injekciót tartott kezében. 

-Fogjátok le!-szólt

-Mi?! Miért?!-kérdeztem idegesen 

-Csak tedd , amit mondtam! Utána mindent elmondok!-idegeskedett ő is 

Eleget téve kérésének lefogtuk mindketten Ellát, majd mikor beadta neki azt a valami elkezdett lenyugodni. légzése visszaállt a normális tempójába. Mi a fene volt ez?! 

-Oké, és most jöhet a magyarázat!-mondta Harry 

A srác intett , hogy menjünk utána , mi pedig követtük. a konyhában mindent elmagyarázott. Megnyugodtam , mikor megtudtam, hogy csak egy régi barátja , viszont az nagyon felkavaró volt, hogy ami Ellával történt nem más volt, mint gyilkossági kísérlet. Szerencsére sikertelenül. Valaki megpróbálta megölni. Mérget juttattak a a szervezetébe, ami pár órán belül végez bárkivel. 

-De te hogy tudtad meggyógyítani?-kérdezte Harry 

-Úgy, hogy a vérből, amit levettem belőle kivontam ezt a méreg anyagot és elkészítettem az ellenszerét.-magyarázta nagy egyszerűséggel 

Logikus! Ez valami tudós gyerek úgy látszik. És igen, mint kiderült ő az a bizonyos Luke, akit Ella emlegetett. És igen ,természetesen rákérdeztem, hogy van-e, vagy volt-e valaha köztük valami. A válasz igen megnyugtatott, mert nem.

-Szerencséje volt Ellnek, hogy időben idehoztuk,mert alig 15 perc kellet volna már csak, hogy a méreg teljesen végezzen vele.-mondta elgondolkodva 

-Én vissza megyek hozzá.-hagytam őket magukra 

Látnom kellett hogy van. Iszonyatosan aggódom. Bár már tudom , hogy rendbe fog jönni, de azt nem , hogy ki tehetett ilyet vele. Talán erre mondta, hogy nem lennék biztonságban. De ez engem nem érdekel. Én meg tudom magam védeni és őt is. Bánom, hogy nem voltam mellette ekkor. Talán nem történik ez. Bárhogy is legyen én küzdeni fogok érte! Nem akarom elveszíteni. Túl fontos nekem ahhoz. Apró kezét finoman simogattam meg. Ujjai megmozdultak. Halkan nyöszörgött fejét mozgatva, majd lassan nyitotta ki szemeit. Meglátva engem meglepődött nagyon.

-Hogy érzed magad?-kérdeztem rá egyből

-Jól.-mondta halkan, majd felült az ágyon

-Ennek örülök.-simítottam végig arcán 

Elmosolyodott. AZ ajtón épp ekkor lépett be Luke és Harry. A srác azonnal megölelte, mit Ell viszonzott. Rossz volt nézni, de legalább tudom, hogy nincs köztük semmi. És ez azért egy fokkal jobb, mintha nem tudnám és itt marna a féltékenység.

*****

Addig nyugalom volt , míg fel nem hoztam újra a témát kettőnkről. Ahányszor megpróbálnék erről beszélni, mindig csak veszekedés és bántás lesz belőle. Jobb, ha meg sem szólalok. Arra viszont sikerült rávennem, hogy jöjjön vissza Londonba. Szükségem van rá. Úgyhogy a holnapi koncertünk után ő is jön vissza velünk. Legalább a közelemben lesz