8.rész-Új kapcsolatok

Sziasztok, nagyon örülünk , hogy ilyen hamar összegyűlt a 2 komi és ezért bátorkodunk ezt megemelni 3-ra. Szóval 3 komi = új rész :) 

Puszi: Sky és Ell

~Ella szemszöge~
Nagyon jól éreztem magam Louisval, de még nem tudok bízni bennem. Az én esetemben a bizalom a legnagyobb kincs. Aki gyerek korom óta ismer az tudja, hogy miért. Az árvaházban mindig csak szekáltak. Legalább is míg nem szereztem egy új barátot, aki megtanított, hogyan védjem meg magam. Igen árvaházban nőttem fel, de csak 16 éves koromig voltam ott. Nem bírtam tovább és egyik éjjel elszöktem. Minden nevelő csak azt hajtogatta nekem, hogy egy órát nem bírnék ki a való világban, de bebizonyítottam nekik is és magamnak is, hogy ez nem igaz. Nagyon is megálltam a helyem. Saját lakásom lett, és munkahelyem is. Bár ez nem a legjobb, de nincs más választásom. Legalább ennek köszönhetően meg tudom magam védeni, ha kell. Már pedig van, hogy kell. New York elég zűrös város. Szinte senki sincs biztonságban. Talán emiatt is vagyok kissé paranoiás. De ennyit a múltról. Már nem számít nem érdemes ezen rágódni. Inkább a jelenre kell gondolni. Ott van például  Louis. Nagyon rendes  volt velem ma. Meglepett , hogy utánam jött és elhívott sétálni, de végül örülök, hogy így jött ki a lépés.Nem bántam meg a történteket. jól elbeszélgettünk délután. Sokat kérdezősködött róla, mikre én készségesen válaszoltam. De persze nem mondtam el MINDENT. A munkámról és a múltamról semmit nem tud és nem is nagyon szándékozom megosztani ezeket vele, mert felesleges. Mire ott lennénk, hogy bízok benne , addigra ő már messze lesz. Amúgy is pár nap múlva mennek tovább újabb lányokat bolondítani. Tulajdon képpen nem is értem, miért jött utánam? Bár ez annyira nem lényeges, csak érdekel , hogy mi az oka, de örülök, hogy így történt, mert így jobban megismertem én is, és láthattam saját szememmel is, hogy nem olyan, mint a többi sztár.  Nagyon szerény és néha félénk, de könnyen zavarba lehet hozni és ez aranyos. Nagyon szereti a húgait és a családjáért bármire képes. Jó annak, akinek van. De ő megbecsüli szerencsére. Sokan nem és sokan szeretnék, ha lenne családja. Egy normális családban felnőtt ember el sem tudja képzelni mennyire nehéz gyerekkora van minden egyes árvának, aki csak itt él. Mindenkinek más és kellőképpen zűrös a múltja és a "családi" háttere. Ezen sajnos nem tud változtatni egyikőjük sem, bármennyire is szeretne. Kivéve , mikor örökbe fogadják őket , de ez sem mindig jó megoldás. Ha szerencséje van jó családba kerül, de ha nem akkor szinte semmi sem változik. vagy talán rosszabb lesz. Nekem szerencsére nem kellett ettől tartanom. Persze megpróbáltak egyszer-kétszer örökbe fogadni engem is, de a próba napokon tettem arról, hogy ne akarjanak a családjukba. Nem hiányzott nekem több csalódás. Elég pofont kaptam már az élettől , és nem csak attól. Na de ebből elég! Nem akarok ismét a múlton filozofálni. Eleget törődtem már ezzel.
~Skyler szemszöge~
Nem tudom, hogy mit kéne tennem. Jó lenne összefutni egy réi baráttal de az is gondolkodtatóba ejtett, amit barátnőm mondott. Jogos, mert tényleg tetszik nekem Harry, de sosem tudok rajta kiigazodni. Ma egész nap csak kötekedett velem, minden egyes szavamba belekötött és ellenkezett. Már az agyamra ment. El kellett mennem sétálni, így kerülk most a parkba ismét, de ezúttal nem egyedül. Legjobb barátnőm is elkísér. Hagyta, hogy csendben mélázgassak. Nagyon meglepő, mert tudni illik nem képes befogni szinte egy percre sem de ezúttal vissza fogta magát. Cask bambultunk ki a fejünkből, mikor egy ismerős női alakot vettem észre.
-Gemma, az nem az az szőke csaj, akit Harry ma bemutatott? Nem jut eszembe a neve.-rángattam karját, hogy vegye észre
-Ellára gondolsz? -kérdezte
-Igen.-vágtam rá
-De ő az , miért?-kérdezte
Nem törődve kérdésével felhúztam őt is a padról és magam után vonszolva indúltam el a szőkeség felé.
-Mit akarsz tenni?-torpant meg
-Majd meglátod.-húztam tovább magam után
Szó nélkül velem jött. Utolérve a szőke csajszit, egszólítottam. Látszólag nem számított senkire.
-Szia.-köszöntünk neki egyszerre
-Sziasztok.-lepődött meg
-Ne haragudj, hogy megkérdezem, de mi történt ma Harryvel, hogy úgy elrohantál?-kérdezte Gemma
Számból vette ki a szót, de legalább nem nekem kellett megkérdeznem.Az én barátnőm.
-Miért érdekel mindenkit? Louis is ezzel faggatott. Hát jó, elmondom. Harry csak kihasznált, hogy Skylert féltékennyé tegye.-mondta el
Az állam szinte a földet verte. Miattam?
-Sa-sajnálom-dadogtam döbbentségemben
-Nem te tehetsz róla és nem számít.-vont vállat
Erősnek muttta magát, de látszott rajta, hogy fáj neki. Kinek ne fájna, ha kihasználják. Hogy lehett ilyen szemét Harry? Szegény Ella.
-Figyelj nem lenne kedved átjönni hozzánk?-kérdeztem rá kedvesen
-Nem zavarkodnék.-mondta zavartan
-Ugyan nem zavarsz. Örülnénk ha jönnél.-mosolyogtam rá
-Hát rendben.-egyezett bele
-Mire készülsz?-súgta fülmbe útközben Gemma
-Majd meglátod.-suttogtam vissza ravaszul
Nagyon jól ráérzett barátnőm. valóban van egy tervem. Szembesítem Harryt Ellával. Kénytelen lesz mindenki előtt bevallani mit tett. Azonban az nagyon is gondolkodóba ejtet miért akart engem féltékennyé tenni. Igaza lenne Gemmának? Nem tudom már mi az igazság, de ma kiderítem. Ha minden jól megy.

*****

A srácok egész délután odavoltak, de minket nem zavart. Nagyon jól elbeszélgttünk Ellával és jobban megismertem. Nagyon rendes lány és sajnálom, hogy Harry képes volt ezt tenni vele. Sokmindent megtudtunk róla. Megkedveltem és szerintem Gemma is. Aranyos egy csajszi. Má idegesen rugózott a lábam. A srácoknak már fél órája vissza kellett volna érniük. Épp hogy ezt kigondoltam, már ki is nyílt a busz ajtaja. A srácok nevetve rontottak be az ajtón. Harry szinte rendesen lesápadt, amit észrevette, hogy Ella és én egy légtérben vagyunk.
-Ella,te hogy kerülsz ide?- kérdezte riadtan
-Skyler hívott át.-mosolyodott el
-Persze, tudhattam volna, hogy nem bírja ki, hogy ne avatkozzon bele.-rontott ki idegesen
Na nem! Ezúttal nem én leszek a szemét, aki a szarban marad. Utána rohantam. Elegem lett belőle. Abból, hogy mindenért engem hibáztat és egész nap csak szekál. ezeket még elviseltem, de ezt már nem hagyom!
-Harry állj meg!-szóltam rá
-Mit akarsz még?!-emelte fel a hangját
-Mi bajod van velem?!Igaz, hogy csak kihasználtad Ellát, hogy engem féltékennyé tegyél?! Én már nem tudok rajtad kiigazodni! Egész nap csak szekáltál, most meg megtudom ezt!!  -emeltem fel én is
Csak idegesen elnevette magát, majd haját igaztotta meg, de nem akart válaszolni.
-Harry válaszolj!-kiabáltam vele szinte könnyeimmel küszködve
-Őszintén?-kérdezte
Meg sem várta válaszomat. Hírtelen felém tornyosult magasságával, majd arcomat kezei közé fogva ajkait enyéimre préselte. Érintése puha volt és gyengéd. Olyan hírtelen történt az egész, hogy még tiltakozni sem tudtam, de nem is akartam. Elhajolt tőlem, tekintetembe mélyedve. Zöld íriszei megkönyebbülést mutatott a csillogás árnyékában megbújva. Hírtelen a srácok tapsolni és ujjongani kezdtek. Harry nevetve magához ölelt látva, hogy kezdek elvörösödni. Persze én is nevettem, de zavarban is voltam. A srácok mindent láttak, mindvégig ott álltak? Jesszus! De Harry megcsókolt! Te jó ég!! Nem tudok magamhoz térni!!
-Sajnálok mindent. Ellától is bocsánatot fogok kérni. Egy barom voltam, de ígérem ezentúl minden másképp lesz.-suttogta nyakamhoz hajolva
-Remélem.-válaszoltam
Bementünk vissza a többiekhez. Gemma hírtelen a nyakunkba ugrott örvendezve. A srácok is úgyszintén, majd Ellához odamneve megöleltem. Hiszen , ha ő nincs akkor talán nem történt volna semmit.
-Ella, sajnálom, hogy ilyen szemét voltam veled.-mondta Harry
-Nem haragszom.-mosolyodott el kedvesen
Az este további részében jó volt a hangulat. Ami számomra furcsa volt, hogy Louis olyan sokat beszélgetett Ellával. Nem mint baj lenne, csak azért szokatlan, mert Louis nem az a típus , aki annyira jópofizik az "újakkal". De kitudja mi lesz még itt. Minden esetre én szurkolok nekik. Szerintem aranyosak lennének együtt. Louis is megérdemli, hogy végre boldog legyen és szerintem erre Ella nagyon is alkalmas. Hiszen ő egy nagyon szerény és visszahúzódó lány, de ugyan akkor végtelen kedves is. Tőlem is elnézést kért, hogy bekavart Harryvel kapcsoltban. Nagyon aranyos volt, de megnyugtattam, hogy nem tehet semmiről, mert ha ő nincs akkor talán nem is történt volna semmi sem. Ezért viszont hálás vagyok neki, hogy segített a tevemben. Látszólag a srácok is megkevelték őt.

~Ella~

Nagyon rendesek voltak velem a srácok és Louis is. Láthattam egy kicsit a saját közegében is. Itt egy kicsit felszabadúltabb volt, de ez érthető, hiszen szinte alig ismerjük egymást. Minden esetre én várom a holnapi találkozónkat. Viszont most már ideje lenne hazamennem, mert elég későre jár.

-Srcácok ne haragudjatok, de nekem most már mennem kéne. Sziasztok-köszöntem el mindenkitől egyessével

-Várj, hazakísérlek!-nyúlt kezem után Louis 

-Nem szükséges, ne fáradj miattam.-mosolyodtam el kedves gesztusán

-Nem fáradtság, szívesen tartok veled és különben is nem biztonságos egyedül.-mondta kedvesen 

-Rendben.-egyeztem bele 

Miután mindenkivel ölelkeztem és puszilkóztam útnak indúltunk. Végül is örülök, hogy velem tartott mert elég hát borzongató az időjárás és a környék is. De kicsit nyugodtabb vagyok, hogy itt van velem. Csend honolt az utcákon. Csak a mi halk hangunk hallatszott. Kissé hideg is volt. Ezt Louis is észlelte és az egyik pillanatban lekapta magáról dzsekijét és rámterítette.

-Köszönöm, de nem szeretném, hogy megfázz.-próbáltam meg levenni, de kezemet megfogva állított meg

-Nem fázok, de te igen és én sem szeretném, hogy megfázz.-nézett a szemembe mélyen

-Köszönöm.-pusziltam arcon lábujjhegyre állva 

Ugyan félhomály volt, de jól láttam, hogy belepirult. Nagyon arnyos volt. Törődött velem. Jobban, mint magával. Feláldozná az egészségét értem. Ez nálam egy nagyon jó pont. Kissé közelebb kerültünk egymáshoz az út további részén. Mikor megérkeztünk a házhoz felhívtam egy teára, hogy legalább melegedjen fel egy kicsit. Szerencsére nem utasította vissza. Azonban mikor a zárba helyeztem a kulcsom, meglepődve tapasztaltam, hogy az ajtóm nyitva van.

-Itt valami nem oké.-suttogtam halkan 

-Hogy érted ezt?-kérdezte rémülten 

-Nyitva van az ajtóm.-mondtam halkan