- Szia, - Skyler Austin, - fogtam vele kezet. . .
- Skyler- szólalt meg Harry ezért rá néztem. - Ő egy barátom. - karolta át a lányt.
- Örültem! - mosolyogtam. Miért érzem úgy, hogy engem kéne ölelgetnie? Talán beleszerettem? Mi van velem? Olyan helyes! A gödröcskéi, a mosolya, a hangja és a szemei, elolvadok! Jesszusom! Miket beszélek? Én nem vagyok normális! Ez teljesen biztos. Leültem a kanapéra és figyeltem. Gemma leült mellém.
- Min gondolkozol? - kérdezett.
- Tessék? - ráztam meg a fejem.
- Azt kérdeztem, hogy min gondolkozol? - ismételte.
- Semmin. - hazudtam.
- Ne nézz hülyének!
- Nem lényeges!
- Miért van az, hogy azt érzem hazudsz?
- Nem tudom. - mosolyogtam.
- Én igen! Mert nem igaz!
Még beszéltünk vagyis próbált faggatni, mikor Ella elrohant. Lousiba beleütközött majd egymásra néztek és Ella tovább ment, Louis pedig utána. Mi csak Gemmával egymásra néztünk majd kaptam az alkalmon és elmentem. Az ágyakhoz érve Harry ott ült és a telefonját nyomkodta. Felfeküdtem az ágyamra és előszedtem a laptopomat. Bekapcsoltam és megnéztem a Twitteremet, meg Facebookomat. Mindenhol kaptam üzenetet és megjelöltek szövegekbe. Egy órányi gépezés után kikapcsoltam. Hátra dőltem és gondolkozni kezdtem, igen olyat is tudok.
~Louis szemszöge~
Ella mikor elrohant én futottam utána. Egy háznál megállt és bement az ajtón. Az ajtóhoz lépve kerestem a nevét, mivel nem tudtam kinyitni. Becsengetem.
- Igen? - szólt bele.
- Szia, Ella! Louis vagyok! - szóltam bele.
- Mit akarsz Louis?
- Beszélni, de nem így. - néztem magam mellé és egy öreg néni nézett. - Csókolom! - köszöntem illedelmesen.
- Jó nyitom, 2. emelet. - rakta le és ki is nyitotta az ajtót. Kinyitottam és a nénit előre engedtem. Egy kicsit bajlódott a lépésekkel, de beértünk. Gyorsan megelőztem és mentem a 2. emeletre. Az ajtónak támaszkodva állt Ella és nézett ki a fejéből.
- Szia. - köszöntem.
- Mit szeretnél? - húzta fel a szemöldökét.
- Nem mehetnénk be? - kérdeztem és szemébe néztem.
- Persze, gyere. - állt arrébb és beengedett. Becsukta az ajtót és bevezetett a nappaliba, ahol leültünk.
- Azért jöttem mert kíváncsi vagyok, hogy miért rohantál úgy el? - mosolyogtam rá.
- Louis, ez nem rád tartozik csak rám és Harryre. - közölte.
- Ella, nem mondom el senkinek. Mit csinált Harry? - kérdeztem.
- Semmit! - vágta rá, rögtön.
Nem ismerem régóta, de annyira hülye még én se vagyok, hogy ne vegyem észre, ha hazudik.
- Ezt nem veszem be! Mond el, nem lesz tőle semmi bajod!
- Csak azért kért meg, hogy oda menjek hozzátok, mert az a lány, Skyler Harrynek tetszik és ezzel akarta őt féltékennyé tenni. Engem meg max... csak megfektetni. - sütötte le a szemeit.
- Sajnálom!
- Nem kell megszoktam! Soha nem volt még olyan barátom, akinek nem ARRA kellettem volna! - sóhajtott.
- Akkor ezen változtathatnánk! Eljössz velem sétálni? - jött a hirtelen ötlet.
- Louis, nem dőlök be!
- Tényleg csak sétálni! Semmi több, ha jól érzed magad velem akkor lehetne majd következő alkalom is. - mosolyogtam.
- jó, de tényleg csak séta! - mosolygott ő is. Fel álltunk és felhúzta a cipőjét. Kimentünk az utcára és egy parkba elmentünk ott leültünk és beszélgettünk. Nagyon megkedveltem és ahogy rám nézett szinte elvesztem gyönyörű szemeibe, hú ez kicsit nagyon nyálasra sikerült! Egy idő után már kezdett sötétedni, így haza kísértem. Megadta a telefonszámát és megbeszéltünk holnap estére egy találkozót. Elköszöntünk egymástól én meg rohantam az interjúra.
~Gemma szemszöge~
Skyler és Harry egyre csak távolodnak egymástól! Én meg már nem tudom, hogy mit tegyek! Állandóan próbálkozom, a kocsiba direkt egymás mellé kerülnek, mindig magam mellé ültetem Skylert és Harryt is oda hívom. Louis is és már Liam és az egész banda észre vette, hogy tetszenek egymásnak, de nem ám, hogy valamelyik lépne, még távolodik is. Kezd belőlük elegem lenni. Mikor Harry idehozta az újdonsült barátját na akkor nagyon kiakadtam. Tetszik neki Skyler, de még is már lányokkal szórakozik. Kicsit nagyon kiakadtam rájuk!
gondolataimat Skyler zavarta meg.
- Gemma, találkoztam egy régi barátommal! - ült le mellém az ágyra.
- És? - húztam fel a szemöldökömet.
- Elhívott randizni, de még nem válaszoltam. szerinted elmenjek?
- Ne! - vágtam rá.
- Miért?
- Mert ne! Más tetszik őt meg szédíteni nem érdemes! - mondtam ki kerek perec. Mike hazudjak? Semmi értelme nem lenne.
- Örültem! - mosolyogtam. Miért érzem úgy, hogy engem kéne ölelgetnie? Talán beleszerettem? Mi van velem? Olyan helyes! A gödröcskéi, a mosolya, a hangja és a szemei, elolvadok! Jesszusom! Miket beszélek? Én nem vagyok normális! Ez teljesen biztos. Leültem a kanapéra és figyeltem. Gemma leült mellém.
- Min gondolkozol? - kérdezett.
- Tessék? - ráztam meg a fejem.
- Azt kérdeztem, hogy min gondolkozol? - ismételte.
- Semmin. - hazudtam.
- Ne nézz hülyének!
- Nem lényeges!
- Miért van az, hogy azt érzem hazudsz?
- Nem tudom. - mosolyogtam.
- Én igen! Mert nem igaz!
Még beszéltünk vagyis próbált faggatni, mikor Ella elrohant. Lousiba beleütközött majd egymásra néztek és Ella tovább ment, Louis pedig utána. Mi csak Gemmával egymásra néztünk majd kaptam az alkalmon és elmentem. Az ágyakhoz érve Harry ott ült és a telefonját nyomkodta. Felfeküdtem az ágyamra és előszedtem a laptopomat. Bekapcsoltam és megnéztem a Twitteremet, meg Facebookomat. Mindenhol kaptam üzenetet és megjelöltek szövegekbe. Egy órányi gépezés után kikapcsoltam. Hátra dőltem és gondolkozni kezdtem, igen olyat is tudok.
~Louis szemszöge~
Ella mikor elrohant én futottam utána. Egy háznál megállt és bement az ajtón. Az ajtóhoz lépve kerestem a nevét, mivel nem tudtam kinyitni. Becsengetem.
- Igen? - szólt bele.
- Szia, Ella! Louis vagyok! - szóltam bele.
- Mit akarsz Louis?
- Beszélni, de nem így. - néztem magam mellé és egy öreg néni nézett. - Csókolom! - köszöntem illedelmesen.
- Jó nyitom, 2. emelet. - rakta le és ki is nyitotta az ajtót. Kinyitottam és a nénit előre engedtem. Egy kicsit bajlódott a lépésekkel, de beértünk. Gyorsan megelőztem és mentem a 2. emeletre. Az ajtónak támaszkodva állt Ella és nézett ki a fejéből.
- Szia. - köszöntem.
- Mit szeretnél? - húzta fel a szemöldökét.
- Nem mehetnénk be? - kérdeztem és szemébe néztem.
- Persze, gyere. - állt arrébb és beengedett. Becsukta az ajtót és bevezetett a nappaliba, ahol leültünk.
- Azért jöttem mert kíváncsi vagyok, hogy miért rohantál úgy el? - mosolyogtam rá.
- Louis, ez nem rád tartozik csak rám és Harryre. - közölte.
- Ella, nem mondom el senkinek. Mit csinált Harry? - kérdeztem.
- Semmit! - vágta rá, rögtön.
Nem ismerem régóta, de annyira hülye még én se vagyok, hogy ne vegyem észre, ha hazudik.
- Ezt nem veszem be! Mond el, nem lesz tőle semmi bajod!
- Csak azért kért meg, hogy oda menjek hozzátok, mert az a lány, Skyler Harrynek tetszik és ezzel akarta őt féltékennyé tenni. Engem meg max... csak megfektetni. - sütötte le a szemeit.
- Sajnálom!
- Nem kell megszoktam! Soha nem volt még olyan barátom, akinek nem ARRA kellettem volna! - sóhajtott.
- Akkor ezen változtathatnánk! Eljössz velem sétálni? - jött a hirtelen ötlet.
- Louis, nem dőlök be!
- Tényleg csak sétálni! Semmi több, ha jól érzed magad velem akkor lehetne majd következő alkalom is. - mosolyogtam.
- jó, de tényleg csak séta! - mosolygott ő is. Fel álltunk és felhúzta a cipőjét. Kimentünk az utcára és egy parkba elmentünk ott leültünk és beszélgettünk. Nagyon megkedveltem és ahogy rám nézett szinte elvesztem gyönyörű szemeibe, hú ez kicsit nagyon nyálasra sikerült! Egy idő után már kezdett sötétedni, így haza kísértem. Megadta a telefonszámát és megbeszéltünk holnap estére egy találkozót. Elköszöntünk egymástól én meg rohantam az interjúra.
~Gemma szemszöge~
Skyler és Harry egyre csak távolodnak egymástól! Én meg már nem tudom, hogy mit tegyek! Állandóan próbálkozom, a kocsiba direkt egymás mellé kerülnek, mindig magam mellé ültetem Skylert és Harryt is oda hívom. Louis is és már Liam és az egész banda észre vette, hogy tetszenek egymásnak, de nem ám, hogy valamelyik lépne, még távolodik is. Kezd belőlük elegem lenni. Mikor Harry idehozta az újdonsült barátját na akkor nagyon kiakadtam. Tetszik neki Skyler, de még is már lányokkal szórakozik. Kicsit nagyon kiakadtam rájuk!
gondolataimat Skyler zavarta meg.
- Gemma, találkoztam egy régi barátommal! - ült le mellém az ágyra.
- És? - húztam fel a szemöldökömet.
- Elhívott randizni, de még nem válaszoltam. szerinted elmenjek?
- Ne! - vágtam rá.
- Miért?
- Mert ne! Más tetszik őt meg szédíteni nem érdemes! - mondtam ki kerek perec. Mike hazudjak? Semmi értelme nem lenne.
Nagyon jó lett
VálaszTörlésKöszi... :)
Törlésnagyon jó lett!! mikor lesz kövi?? :)) *-*
VálaszTörlésKöszi, hogy komiztál? nem tudom, mivel elég gyorsan összehoztátok elkezdtük írni és próbáljuk minnél hamarabb! :)
Törlés