30. Rész - Merry Me? (Évadzáró!)

~Skyler~

Mikor felébredtem, Harry az ágy szélén ült és simogatott. Vajon képzelem, hogy itt van? Közel hajolt és megcsókolt. -remélem nem!- Heves csók csatába találtam magam. Hiányzott már csókja!
- Hiányoztál! - mosolyodott el.
- Te is. - ültem fel.
- Hogy-hogy eddig aludtál? - húzta fel a szemöldökét.
- Csak, sokáig tanultam mindig és, most teljesen kimerültem. - rántottam vállat, vettem ki a szekrényből normális ruhát. Ami egy fekete farmer, fehér topp és egy pulcsi volt.
- Sky, este átmehetnénk Gemmáékhoz. - szólalt meg kis csend után Harry.
- Jó. - mosolyogtam és beleültem az ölébe. Megcsókoltam, majd lementünk a srácokhoz. Mindenki mosolygott, mint a vadalma. Köszöntünk egymásnak és jól megölelgettem a srácokat. Most vagy annak örülnek, hogy végre haza jöttek vagy valamire készülnek vagy tudnak valamit! Ez a három lehetőség van és az elsőt kizárom!
- Mit titkoltok? - húztam fel a szemöldökömet. Mindenkinek lefagyott a mosoly az arcáról. Harry lefehéredett.
- S-semmit! - dadogott Ella.
- Mennem kell táncra, majd jövök! - vettem fel a cipőm. Adtam gyorsan Harrynek egy rövid csókot, s mentem a nem létező táncpróbámra. Azt nem tudom említettem-e, de most három hónap szünetet kaptunk, mert a csapat kapitány lesérült és nélküle semmit nem tudunk csinálni. Ameddig beteg a szüleinél van, Hollywoodba.

~Harry~

Végre haza értünk! Sky, sokat fogyott, próbálta a tanulásra fogni, de nem sikerült, tudom, hogy félt hogy megcsalom. De ez soha többé nem fordul elő! Esküszöm! Tervezem, hogy megkérem a kezét, és ezt mindenki tudja. Arra gondoltam, hogy Dave-től kérem el, hisz a szüleit még nem is ismerem. Vele már lebeszéltem. Megfenyegetett, hogyha megmerem bántani SOHA nem lesz gyerekem, de nem szándékozom szóval, majd idővel lesz. Gemma és Ella jöttek el velem, gyűrűt választani. Gemma ezért, mert a nővérem, Ella pedig, mert akkora az ujja, mint Skynek. szerintem szép gyűrűt választottunk, remélem majd Skylernek is tetszeni fog! Miután Sky, elment a táncpróbára, Ella elgondolkozott. Nem tudom min, de nem az Én dolgom, az biztos. Felmentem a szobánkba és leültem az ágyra. Elővettem a gyűrűt és gondolkodni kezdtem.

Ahogy Harry nézegeti a gyűrűt

Vajon igent fog mondani? Remélem igen! Mindig mondja mennyire szeret, akkor mi akadálya lehet? Boldog lesz velem? Milyenek lesznek, majd a gyerekeink?
Barna szemű, barna hajú, széles mosolyú. Kisfiú! Edward. Ha kislány, akkor Darcy.
A telefonom csörgésére lettem figyelmes.
Ránéztem és nővérem képe és neve villogót rajta.
- Szia. - vettem fel.
- Mikor jöttök? A kaja kész! Nagyon izgulok! - fújta ki a levegőt.
- Akkor Én mit szóljak? Félek, hogy nemet fog mondani.
- Mit is terveztél a vacsi és a lány kérés utánra?
- Elviszem oda ahol megismerkedtünk.
- Te visszaakarod vinni Los Angelesbe? - csodálkozott.
- Igen, az fontos hely, számomra és számára is, remélem. - tettem még hozzá.
- Harry, LA-be laknak a szülei. Ha meglátja őket nagyon ki lesz! Szerintem ez nem jó ötlet!
- Akkor hova vigyem?
- Bora-Bora? Az nagyon szép hely! Én oda vágyok! Dave-el is oda tervezzük a nászutat, menjetek oda, mesélte Dave, hogy Sky mindig is elakart oda menni. Egy próbát megér!
- Jó, ez nagyon jó ötlet. Ellát megkérem, hogy pakoljon össze Skylernek. Én is gyorsan összepakolok, aztán Sky haza jön átöltözik és megyünk! - ekkor belépett Skyler az ajtón. - Meg is jött, lassan is indulunk!
- Jó várunk! El ne szóld magad! Szia. - rakta le.
- Kivel beszéltél? - nézett rám Sky.
- Csak Gemmával. - rántottam vállat. Azt hiszem, hogy megkérem Louist, hogy pakoljon össze nekem.
- Megyek lezuhanyozok és akkor mehetünk. - vett ki egy farmert a szekrényből.
- Szépen öltözz fel! - szóltam.
- Minek?
- Vendégségbe megyünk.
- A bátyámékhoz. - rántott vállat.
- Csak azt szeretném, hogy ne farmerba menjünk! Lét szíves vegyél fel valami elegáns ruhát. - kértem, úgy, hogy ne bukjak le, a tervemmel.
- Jó! - forgatta meg a szemét, a farmert visszarakta és vett ki másik ruhát, amit Én már nem láttam.
Lementem és megbeszéltem Louisval és Ellával, hogy pakoljanak be nekünk. Mikor Skyler kész lett kilépett az ajtón. Gyönyörű.

Skyler ruhája

Felhúzta a cipőjét és a kabátját, majd gyorsan Én is átöltöztem. Csak emlékezetes legyen. Felvettem egy fekete nadrágot és egy fehér inget. A barna bakancs szerűségemet és mentünk is. A csomagokért, majd hazajövünk. Az út csendesen telt, végig rádiót hallgattunk. Mikor megérkeztünk Dave elég szigorú fejet vágott, Gemma pedig mosolygott, mint a vadalma.
Sky és Gemma a konyhába mentek, Én pedig leültem Dave mellé, a kanapéra.

Miután megvacsoráztunk, egyre jobban izgultam. A nappaliba mentünk és leültünk.
Gemma és Dave mindig hoztak fel valami témát, majd kifogytak.
Vettem egy mély levegőt és felálltam.
- Skyler, ugye tudod, hogy nagyon szeretlek? - bólintott. - Félek megkérdezni, de már egy ideje készülök erre szóval. - letérdelte. A gyűrűt elővettem. - Hozzám jönnél? - kinyitottam a dobozt és felé tartottam. Szemébe néztem és megteltek könnyekkel. Ez vajon jót jelent?
- Igen! - ugrott a nyakamba. A boldogság átjárta a testem, ennyire sose voltam még boldog.

~Skyler~

Jézus Úr Isten! Megkérte a kezem! Nagyon örülök! szemeim megteltek könnyekkel, majd kinyögtem természetes válaszom. Nyakába borultam, és öleltem. Miután elengedtem felhúzta a gyűrűt az ujjamra.

Jegygyűrű

Dave és Gemma gratuláltak, majd mi hazaindultunk.
- Maradj itt! - adott egy csókot Harry és kiszállt. Nem értettem, hogy miért kell maradnom, de az autóba maradtam. A csomagtartó nyitódott, majd Harry valamit berakott és utána beszállt. Elindultunk, fogalmam sincs hova.
Mikor megállt az autó, megbizonyosodtam róla, hogy a repülőtéren vagyunk. nem kérdeztem csak követtem Harryt. Odament a pulthoz Én hátrébb megvártam.
- Megyünk Bora-Borára! - lépett elém mosolyogva.
- Most csak hülyéskedsz?
- Úgy nézek Én ki?
- Nem éppen! - öleltem meg. - Nagyon szeretlek! Mindennél és mindenkinél jobban!
- Én is! - fogta meg a bőröndöket és leadta, majd vártuk, hogy felszállhassunk a gépre. Miután felszállhattunk, feltűnt, hogy az első osztályra vett jegyet.

Viszonylag hamar odaértünk, végig aludtuk az utat.
Leszálltunk a gépről, majd a csomagokkal együtt, mentünk ki. Fogtunk egy taxit és mentünk egy szállóhoz. Kaptunk egy kulcsot és egy srác elkísért, minket egy házhoz, ami a tenger felett volt.

Ház

A cuccunkat kipakoltuk és az ágyon elfeküdtünk. . .

Este már csak lezuhanyoztunk, Harry egy boxerba én a fehér ingébe kivonultunk a teraszra, csodás látvány fogadott minket!

Kilátás

~Louis~

Annyira bánt, hogy így összevesztünk Ellával, pedig nem akartam, csak felhúztam magam azon, hogy megsebesült és nem mondta el. Nem értem miért titkolózik folyton. Talán nem bízik bennem? Éjjel 4-ig vártam a nappaliba, hogy hazajöjjön és megbeszéljük ezt az egészet, de nem jött, így felmentem aludni végre és reménykedtem, hogy reggel már itt lesz. Csalódnom kellett, ugyan is nem is látták tegnap óta sem őt, sem pedig Aaront. Biztos ketten vannak valahol. Talán a régi házban. Gondoltam megnézem ott, mert nem bírom, ezt a helyzetet, hogy nincs mellettem és haragban vagyunk. Kezdtem parázni viszont, mikor nem voltak ott sem, ugyan is a ház zárva volt. Na jó, nem tudom merre lehetnek, de kezdek aggódni.

~Ella~

Valaki szólongatott. Ez segítette elő, hogy felébredjek, bár iszonyúan szédültem. Mikor megpillantottam ébresztőmet a vér is belém fagyott! 

-Aaron?! Te hogy a jó égbe kerültél ide?!-kérdeztem rémültem 

-Nem tudom, csak annyira emlékszem, hogy az osztálytársamhoz tartottam és valami fura szagú vattát nyomtak az arcomba és itt ébredtem fel.-magyarázta

Körültekintve láttam, hogy egy elhagyatott épületben lehetünk. Fogalmam sincs , hogy hol. Mindenhol sötét van, csak egy csöppnyi fénycsóva ad némi látás lehetőséget, mi a törött ablakon keresztül szűrődik be.Mindketten meg voltunk kötözve. Kezem lábam egyaránt. Túl tengett bennem az adrenalin. Nem miattam, hanem az öcsém miatt. Ha baja esik , azt sosem bocsájtom meg magamnak, mert tuti, hogy miattam vagyunk itt! Végszóra ütötte meg fülemet az ajtó nyikorgása. Rémülten kaptuk fel fejünket mindketten. Magas és izmos alakja volt. Haja szinte fekete.

A csávó rendesen méregetett engem felém közeledve, míg teljesen elém nem ért. Leguggolt hozzám, majd fejemet felemelte, hogy szemébe nézzek.
-Sosem hittem volna, hogy egy csaj miatt fogok pácba kerülni.-mondta gúnyos vigyorral
-Hát látod, ilyen az élet!-jegyeztem meg
-Van egy ajánlatom számodra.-simított végig arcomon, de elhúztam.- Kussban maradsz, és akkor még talán lehetsz a csajom, vagy eljárhat a szád, és akkor megöllek téged és a kis öcsikédet is.-alkudozott
-Az öcsém nem is tud semmiről. De inkább meghalok, mint hogy a barátnőd legyek!
Ideges lett szavaim hallatán. Egy kendőt vett elő , majd bekötötte vele a számat is. 

Leült egy székre és elkezdett figyelni minket. Őszintén? Frászt kaptam! Sosem voltam még ennyire szar helyzetben. Sosem paráztam még így, nyilván, mert eddig nem raboltak el! Csak annyit láttunk, hogy telefonál, de azzal sem túl kedves. Aaron aggódóan pillantott rám, tekintetével kérdezve, hogy jól vagyok-e? Bólintottam megnyugtatva. Biztosan meg van ijedve. Fogalma sincs arról, hogy mit keresünk itt, vagy miért, bár annyira nekem sem tiszta ez az egész, de hamarosan kiderül. A többiek gondolom nem tudnak semmit semmiről, így még csak nem is keresnek. Nem is baj. Még csak az hiányozna nekem, hogy ők is belekeveredjenek ebbe! Elég , hogy az öcsémet belerángattam. Azt hittem már ennyivel megússzuk, mikor újra felállt és felém lépdelt. Leguggolt elém, levette a számról a kendőt és kérdezett.
-Hogy a francba akadtál ránk?-kérdezte higgadtan
-Tudod a szerverbe mindenki megvan , főleg az olyan balfaszok, akik haja ott marad.-válaszoltam flegmán
Talán nem kellett volna, ugyan is a megjegyzésért kaptam egy szép pofont, ami ki is kezdte az arcom szúrós gyűrűjének köszönhetően. Így most egy szép seb éktelenkedik arcomon.
-Hagyd békén!-kiáltott rá testvérem
-Te is kérsz?!-nézett rá idegesen
-Hagyd békén az öcsémet, neki semmi köze ehhez. rajtam töltsd ki a dühödet ne rajta!-förmedtem rá öcsémet védve
-Rendben.-vigyorgott ördögien
Baszki ennek nem lesz jó vége! Egy kést vett elő farzsebéből, mit nagyba lengetett előttem. Végighúzta arcomon finoman, majd levezette a nyakamon egészen a kézfejemig. Majd ott élére fordította és elindult felfelé, óvatosan, majd karomnál belemélyesztette újabb sebet ejtve rajtam. Szerencsére bírtam a fájdalmat így nem adtam meg neki az élvezetet, hogy szenvedni lásson. Folytatta volna , ha az ajtó nem nyikorog. Hátrakapta fejét, majd engem otthagyva ment oda hozzá. Nem bírtam oda nézni, ugyan is épp a vérző karommal foglalkoztam......

~Dave~

Mikor Tyler felhívott , hogy elteszi láb alól azt, aki képes lecsukatni minket nem gondoltam, hogy engem is belerángat. Még csak ez hiányzott nekem, hogy az esküvőm előtt pár hónappal lecsukjanak. Ráadásul ha Gemma megtudja, hogy mibe keveredtem megint, tuti, hogy felbontja az eljegyzést, és abba én beleőrülnék! Siettem a megadott címre ,amit Tyler mondott. Mikor megérkeztem csak annyit mondott, hogy egy csaj az és az öccse is itt van. Mikor odamentem, hogy szemügyre vegyem a 2 áldozatot lefagytam.

-Ella?!-döbbentem le 

-Ismered?!-nézett nagyot haverom 

-A húgom legjobb barátnője!-mondtam még mindig sokkolva 

Ella tekintetében csalódottságot láttam. És teljesen meg is értem! én magam sem hittem volna, hogy újra ilyen ügyekbe keveredem. Egyben biztos vagyok. Segítenem kell nekik kijutni! Nem hagy hatom, hogy bajuk essen! Bár Ellát elnézve ezzel elkéstem.

-Haver mi ez a szag?-észleltem 

-Benzin!-mondta Ella 

-Na jó, megint túl sokat beszélsz!-kötözte be Ella száját Tyler .-De jól mondta. Ha valami gikszer lenne felgyújtjuk a kócerájt!-mondta elszántan 

Ez bekattan! Úr isten! Ki kell szabadítanom őket! De nem buktathatom le a tervem! Viszont Ella biztosan tud segíteni. Most, hogy megtudtam az FBI-nál dolgozik. 

-Haver, nem vagy éhes.? Hozhatnál valami kaját.-mondtam neki reménykedve , hogy beválik a tervem

-Ez jó ötlet! Sietek vissza! Addig , ha rosszalkodna, használd ezt!-adta át nekem a kést

El i ment hál istennek. Még megvártam míg végleg elmegy és csak utána siettem hozzájuk. 

-Úristen! Ella , nagyon sajnálom! Hidd el én semmiről sem tudtam!-oldoztam el száját.-Kiviszlek titeket innen épségben, de nem tehetem Tyler előtt, mert képes ránk gyújtani ezt a szar kócerájt , így ahogy van! Ki tud segíteni? Szóljak Louisnak?-faggattam

-Ne!-szólt rám- Neki főleg ne! Skylernek szólj és mondd meg, hogy menjen Davehez, ő tudni fogja mit kell tennie. De ha lehet a többiek ne tudják meg.-mondta erőtlenül

Elég sok vért vesztett! Nem lesz ennek jó vége! Gyorsan írtam egy SMS-t Skynak, majd fájó szívvel de visszakötöztem Ella száját.

"Ellát és Aaront elrabolták! Menj Davehez, és ne szólj senkinek!"

Az SMS-t elküldve raktam el a telefonom, pont időben ugyan is ekkor ért vissza Tyler is.