12. Rész - Nem kellett volna megbíznom benned!

Sziasztok! 
Köszi a komikat! Elég gyorsan összejött, aminek nagyon örülünk! Remélem ehhez is meglesznek a komik. Ehhez a részhez 3 komit szeretnék kérni! Gyorsan és akkor jön a kövi rész! 
                       Ölelünk titeket:    Ella & Skyler... :) 


~Skyler szemszöge~

- Dr. Roberts, mi a baja? - kérdezte Anne. 
- A hölgynek petefészek tumor van. - nézett a szemembe. A könnyem ellepte a szeme és csak kifolyt. - Hölgyem ,magának még nem kell elszomorodnia! Nem lehet tudni, hogy veszélyes-e az életére vagy nem. A biztonság kedvéért megvizsgáljuk és bent tartjuk a kórházba. - nyugtatott. Anne megfogta a kezem és meg is szorította. Leszedtem a zselét a hasamról és felkeltem. Még megbeszéltük, hogy csak holnap után kell befeküdnöm a kórházba, de Anne azt mondta, hogy megyek egy Londoni kórházba mert azok sokkal felszereltebbek. Hazamentünk és elmondtuk Harryéknek is. Robin megölelt, Harry viszont kikelt magából, hogy ő még nem akar elveszíteni és, hogy ilyen nincs! Felmentünk a szobájába és megbeszéltünk mindent. Lenyugodott, összeszedtük a cuccunkat. Gemma, Anne és Robin is jönnek velünk Londonba, mert Anne nem akar magamra hagyni. A kórházba bementünk és beszéltünk az egyik orvossal, ő is megvizsgált és megállapította, hogy nem veszélyes, de jobb lenne ha kivenné. nehogy nagyobb bajt csináljon. Hazamentünk és felhívtam anyáékat is, mert Anne azt mondta, hogy ő se örülne, ha Harry nem értesítené az ilyenekről. Anya hazajön és apa is. De jó! Harryvel összeszedtük a fontosabb dolgaimat majd elkezdtünk filmet nézni. Figyelt miden mozdulatomra még a levegő vételemre is! Este ettünk majd mentünk lefeküdni, mert holnap megyek a kórházba.

~Másnap~

Reggel Harry telefonjára keltünk. Elkezdett kutatni az éjjeli szekrényen, majd beleszólt.
- Igen? .... Rendben. .... Mindjárt felkelünk és megyünk...... Szia. - letette, hallottam ahogy lerakja. Elkezdte simogatni az arcom, majd meg is csókolt, persze viszonoztam. - Jó reggelt! - távolodott el tőlem. Kinyitottam a szemem és szembe találtam magam zöld csodaszép íriszeivel. Nagy nehezen felkeltünk, majd felöltöztünk.

Felvettem egy lábujjas sarút és egy kisebb táskába beledobáltam a cuccomat. Lementem és Harry már berakta a nagyobb táskát a kocsiba. Beültünk és mentünk a kórházba. Mikor odaértünk bejelentkeztünk és bementünk a kórterembe. Át kellett vennem a kórházi ruhát és befeküdnöm az ágyba. Harry fogta a kezem és beszélgettünk. Mindenki bejött és ahhoz képest, hogy kórházba voltunk jól éreztük magunkat! Anya és apa is bejött.
- Kicsim! - lökte anya félre Harryt és meg akart ölelni, de én nem hagytam. - Miért vagy ilyen? - ült le az ágynak a szélére.
- Szerintem tudod! - mondtam teljes közömbösséggel.
- NE beszélj így anyáddal! - förmedt rám apa.
- Majd azt pont te fogod eldönteni, hogy én kivel, hogy beszélek!

~1 héttel később~

A műtéten túl vagyok! Szerencsére jól sikerült és én is egész jól viseltem. Mindenki volt bent nálam. Harry bent is aludt, persze ez az orvosoknak nem igazán tetszett, de nem tudtak márt csinálni! Gemma rengeteget volt velem és már meg is beszéltük, hogy elmegyünk a koncertre, persze az orvosomat is megkérdeztük. Harryt az utolsó két nap nem is láttam, de ma végre haza mehetek! Már alig vártam. Még a mozgással vigyáznom kell. Anyu és apu mindig kiakadt, ha Harryt bent találták. Apa kinyilvánította gyűlöletét, anya meg simán átnézett rajta! Gemma jött értem a kórházba és Harry házába vitt. Harry vett kettőnknek egy házat, ahol csak ketten fogunk lakni! Mikor megérkeztünk Harry még nem volt itthon, így Gemma velem maradt. Csináltunk teát és leültünk TV-t nézni. Kb. Harry is megékezett 1 óra múlva. Mikor meglátott minket szinte szívinfarktus kapott. Miután megnyugodott leültü hozzánk, de Gemma ment is el.
- Szeretlek! - csókolt meg Harry.
- Én is. - mosolyogtam rá.
- Holnap egyedül leszel vagy felőlem áthívhatod Gemmát vagy akit akarsz.
- Hova mész?
- A fiúkkal megbeszélésünk lesz egy vacsora mellett. - tudom, hogy hazudik mivel Louis még mondta is tegnap mikor bejött, hogy holnap Ellával mennek el a szüleihez, Liam meg Danival megy el Dani szüleihez, Zayn Perriehez megy, Niall meg repül Írországba, hogy meglátogassa a keresztfiát.
- Oké.
Csengettek. Felállt és ment ajtót nyitni!
- Te mi a szart keresel itt? - kérdezte kicsit hangosabban.
- Mi van Drágám már nem is örülsz nekem? Tegnap még szívesen játszadoztál velem! - na erre a mondatra felkaptam a fejem! Kivel játszadozott Harry? Felálltam és az ajtóhoz mentem. Egy szőke hajú nő állt előttem.

- Szia, biztos Te vagy Harry barátnője! - nyújtotta felém a kezét.
- Szia, igen én vagyok. Te ki vagy? - fogtam vele kezet.
- Én pedig Harry szeretője! - mosolygott.
- Valóban Harry? - néztem rá szúrós szemekkel.
- Nem! - vágta rá.
- Ha nem haragszotok akkor én inkább megyek! - fordult meg Taylor Swift és elment.
Harry becsukta az ajtót és rám nézett.
- Ne higgy neki! - nézett mélyen a szemembe.
- Miért? Talán nem igaz amit mond? Ezért nem voltál bent nálam, mert volt más! Egy féreg vagy! - mentem az emeltre, be a hálóba. Az ajtót kulcsra zártam, a cuccomat kezdtem beledobálni egy sport táskába. Leültem az ágyra, a könnyeim folyni kezdtek. Harry az ajtón dörömbölt. A telefonom rezegni kezdett, a bátyám legjobb barátja hívott. Elhúztam a zöld csíkot és a fülemhez emeltem.
- Szia, Dave. - köszöntem.
- Skyler, te sírsz? - úgy utálom, hogy ismer!
- Nem, mi újság? - füllentettem.
- Semmi, de szeretnék veled találkozni. Halottam, hogy kórházba voltál!
- Igen, ma engedtek haza.
- Ráérsz ma?
- Igen, időm mint a tenger! Nem igazán mozoghatok! - sóhajtottam.
- Figyelj, úgy készülj, hogy ma nálam alszol, mert sok a megbeszélni valónk! - szinte láttam ahogy mosolyog.
- Oké.
- Ha megmondod a címed akkor érted megyek!
Lediktáltam a címet.
- Kb. 5 perc és ott vagyok érted! Sietek, szia. rakta le.
Vettem fel gyorsan másik ruhát és mentem is le a táskám kíséretébe.

Harry a nappaliban ült és, ahogy hallotta, hogy lejöttem felpattant. 
- Skyler, hova mész? - lépett elém.
- Semmi közöd hozzá! - húztam fel a sarum.
- De van amíg az én barátnőm vagy!
- Azt hittem világos miután megcsaltál semmi kedvem nem lenne veled lenni, egy légkőrbe! - köptem felé a szavakat.
- Nem mehetsz el!
- Csak figyelj! - kinyitottam az ajtót és akkor állt meg Dave az autójával.

 Nagyon szép autója van. Lebandukoltam, a táskámat beraktam hátra én pedig előre ültem. Odahajolt hozzám és adott az arcomra egy puszit.
- Szia. - mosolyogtam.
- Hali. - indult el.
- Ki az a pasi? - utalt Harryre.
- A volt barátom! - rántottam vállat.
- Miért csak volt? Megbántott, megcsalt? Esküszöm kinyírom! - nézett rám egy piros lámpánál.
- Ma jöttem ki a kórházból és tegnap lefeküdt Taylor Swiftel, ma odajött hozzánk és bemutatkozott mint Harry szeretője! - néztem én is rá.
- Sajnálom és ezt még majd megbeszéljük, de ha nem haragszol akkor be kell mennem a munka helyemre. Legalább megmutatom hol dolgozom. - mosolygott.
- Oké. - mosolyogtam, de ez nem az igazi mosolyom volt! Kb. 10 perc után megálltunk és ki is szálltunk. Csomó rendőrautó és rendőr egyenruhás fickó volt körülöttünk.
- Jó estét, Nyomozó! - köszöntek. Dave rám nézett és nyújtotta a kezét, amit el is fogadtam. Ahogy mentünk egyre beljebb megláttam egy ismerős alakot.......